A nyári iskolai szünetben mind a középiskolás, mind a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok, hallgatók keresik a munkalehetőséget, hogy keresethez jussanak, illetve szakmai tapasztalatot szerezzenek, esetleg megtalálják már ennek keretében jövőbeni munkahelyüket. Ez a munkavégzés történhet munkaszerződés alapján is munkaviszonyban, a dolog jellegéből adódóan határozott időre szóló jogviszony létesítésével. A munkaszerződés tartalmánál a munkavállaló diák életkorának azonban komoly jelentősége van.
A munka törvénykönyvéről törvény szerint munkavállaló a szorgalmi időszakban az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. „Tehát tizenöt éves kortól ugyanis lehet szünidei munkát vállalni, nem mindegy azonban, hogy a diák tizennyolc év alatti vagy feletti” – hívta fel a figyelmet szakértői cikkében együttműködő partnerünk az Adó Online.
A két életkor közötti különbség szerint a diák munkavállaló fiatal munkavállalónak számít, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és tanulmányaitól függetlenül felnőtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves. A munkajogi szabályok fokozottan védik a fiatal munkavállalók egészségét a munkavégzés során jelentkező terhektől, egészségi ártalmaktól. Az Mt. egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó rendelkezések között szabályozza a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat.
A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
A napi pihenőidő a két munkanap közötti pihenőidőt jelenti.
További különös szabály, hogy fiatal munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be – szemben a felnőtt munkavállalóknál alkalmazható egyenlőtlen beosztási lehetőségtől.
Ugyancsak nem alkalmazhatók velük kapcsolatban a heti pihenőnapok helyetti heti pihenőidő szabályai. Fontos tudni, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok megtartása a munkáltatók számára akkor is kötelező, ha a fiatal munkavállaló kéri annak mellőzését. Így hiába szeretne például túlórázni a tizenhét éves szünidős diák a több fizetés érdekében, ezt a munkáltató nem engedélyezheti részére a rendkívüli munkaidő elrendelését tiltó szabály miatt.
A több pihenési lehetőség biztosítása érdekében a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnőttekével azonos mértékű évi húsz munkanap alapszabadság mellett. A diákmunkára kötött munkaszerződésnél a munkaviszony időtartamával arányos mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót. Társadalombiztosítási szempontból a diákmunkára kötött munkaszerződéssel a munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül, járulékfizetésével biztosítási időt szerez, amely mind az egészségbiztosítási ellátásoknál, mind a nyugellátásoknál jogosultsági időt jelent számára.
A munkaviszony létesítésénél és befejeződésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót. A szerződést és az igazolásokat célszerű megőrizni egy ideig.
