Fontos, hogy az elszámolás milyen árfolyamon történik, hisz mind az áfatörvény, mind a számviteli törvény által előírt szabályokat figyelembe kell venni. Továbbá azt is meg kell vizsgálni, hogy melyik nap árfolyamán milyen előírások vonatkoznak a számla elszámolására. A számviteli és az áfatörvény nyújtotta lehetőségek nem megfelelő összehangolása többletmunkát okoz – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletágának vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
A termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások során az ellenérték külföldi fizetőeszközben is feltüntethető a számlán, az adóalapra és az áfa összegére különbontva. Az áthárított áfa összegét a számlán a devizában megadott érték mellett forintban kifejezve is fel kell tüntetni. A számlabefogadó (vevő, szolgáltatást igénybe vevő) számára az áthárított áfa forintban meghatározott összege fontos adat, mivel csak ezen összeget állíthatja be az adóelszámolásába levonható adóként, feltéve persze, hogy a beszerzés tekintetében keletkezik levonási joga.
Az áfa forintban történő megállapítása érdekében a számla kiállítója bármilyen belföldi pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett árfolyamot alkalmazhatja. Döntés szerint az adóhatósághoz való előzetes bejelentése alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagy az Európai Központi Bank (EKB) által hivatalosan közzétett árfolyamot is használhatja. Ez utóbbit 2013. január 1-jétől teszi lehetővé az áfatörvény. Az MNB vagy az EKB árfolyamához való igazodásra vonatkozó bejelentés év közben is megtehető, de legkésőbb az év elejétől számított első devizás ügyletek után keletkező áfafizetési kötelezettség napját megelőző napon. Ettől a választás évét követő naptári év végéig nem lehet eltérni.
Melyik nap árfolyamán számolhatok el?
Szintén lényeges kérdés, hogy melyik nap árfolyamát kell használnunk. Két esetet kell figyelembe venni: az első „normál”, a második pedig a „folyamatos teljesítésű” ügylet (időszakos elszámolású ügyletek). A normál ügyletek esetében a teljesítés napján érvényes árfolyamot kell alapul venni, míg az időszakos elszámolásos ügylet esetében a kelte szerinti árfolyamot (az áfatörvény 58. paragrafusában szabályozott esetek tartoznak ide: a részletfizetés vagy a határozott időre szóló elszámolás).
Amennyiben egy adott napon két árfolyam van érvényben (pl.: a bank napközben teszi közzé az árfolyamváltozást), akkor a hivatalos álláspont szerint ebben az esetben az áfa szempontjából bármelyik árfolyam elfogadható érvényes árfolyamként.
Gyűjtőszámlák
Gyűjtőszámlák esetében is felmerülhet az árfolyam alkalmazásának szükségessége. Ilyenkor a külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket és az áthárított adót a gyűjtőszámlán tételesen, teljesítési időpontonként elkülönített ügyletekre meghatározva, az egyes teljesítési időpontokban érvényes árfolyamot alapul véve kell feltüntetni.
Számlakorrekció devizás számlák esetében
A számla korrekciójára vonatkozó szabályok devizás számla esetében is ugyanazok, mint a forint alapúaknál. Ez vonatkozik a módosító bizonylatra, az összegszerűséget érintő módosítás adóbevallásban való szerepeltetésének idejére is. Az adóalap, vagy az adó, vagy mindkettő utólagos módosítása esetében a módosított összeget és a különbözetet is devizában kell feltüntetni. Alapvetően az eredetileg használt árfolyam alapulvételével kell a különbözeteket is kiszámolni, illetve a számlán feltüntetni. A devizás számla korrekciója esetén az eredeti árfolyam-különbözetből adódó eltérés csak akkor merülhet fel, ha a számlateljesítés időpontja és/vagy az alkalmazott árfolyam volt téves. Fontos, hogy ezt kell alkalmazni az időszakos számlák módosítása során is.
Az áfa szempontjából nagyon fontos, hogy a fentiek alkalmazása csak akkor merül fel, ha a felek az ellenértéket külföldi fizetőeszközben határozták meg, és devizában számlázzák. Abban az esetben viszont, ha a felek megállapodása szerint az elszámolás alapja ugyan külföldi fizetőeszköz, de annak egy meghatározott napon érvényes árfolyama alapulvételével számított forint összeg fizetendő ellenértékként, akkor az ügylet ellenértéke forintban meghatározott, és forintban is kell azt elszámolni.
