Csodálkozással és értetlenséggel fogadta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szervezetüket is bevonta a vizsgálatba. Az elnök az MTI-nek adott nyilatkozatában jelezte érthetetlen a kartellgyanú, hiszen a magyar dinnye promóciója kapcsán tartott véleménycserén árról szó sem esett, csupán szakmai kérdéseket vitattak meg. A GVH a vizsgálat megindítása előtt, az adatgyűjtés során csak adatokat kért a FruitVeB-től, arról szó sem volt, hogy vizsgálná a szakmai szervezetet.
A GVH július közepén jelezte, hogy tájékozódik arról, hogy az érintett vállalkozók és szervezetek megállapodtak-e a dinnye minimális kilónkénti árában. Az eljárás megindításának tényét tegnap közölte a hatóság.
Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július közepén a magyar dinnye népszerűsítésének kampánya keretében beszélt arról, hogy a termelők, a kereskedők - a nagy multinacionális áruházláncok - és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Ennek eredményeképpen az államtitkár nyilatkozata szerint olyan megállapodás született, hogy a multinacionális áruházláncok a közösen kialakított áron értékesítik majd a dinnyét, és abban is egyezség jött létre, hogy milyen, még elfogadható ár alakuljon ki a szezon végén. Ekkor azonban az államtitkár még nem beszélt a kartelezésről. Erről augusztus közepén nyilatkozott Budai Gyula, amikor úgy fogalmazott, hogy a dinnyetermelők érdekében kartelleztek, mert két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent a hazai a dinnyetermő terület.
Hol volt a GVH, amikor az áruházláncok visszaéletek erőfölényükkel?
Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke arról beszélt a hírügynökségnek, hogy a versenyhatóság akkor nem tett semmit, amikor az áruházláncok visszaéltek gazdasági erőfölényükkel. Most viszont vizsgálódik, amikor a magyar gazdák érdekeit kívánják érvényre juttatni. A szakmai érdekképviseleti szervezet vezetője jelezte: az érdekvédő tevékenységgel nem hagynak fel - bármennyi bírálatot is kapnak -, sőt azt a későbbiekben ki kívánják terjeszteni a magyar paprika és alma promóciójára is.
Nem volt kötelező árelőírás
Fodor Attila, a CBA üzletlánc kommunikációs igazgatója megerősítette korábbi álláspontjukat, amely szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a "dinnye kerekasztalon" nem írt elő kötelező árat a gyümölcsre. A szóban forgó megbeszélésen Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára arra hívta fel a jelenlévők, azaz a kereskedők figyelmét, hogy a magyar dinnyetermelőktől vásárolják meg a dinnyét, ha lehet. Emellett az ár kialakításakor tanúsítsanak önmérsékletet a szezon elején. Rögzített árról azonban nem volt szó - mondta akkor Fodor Attila.
Államtitkárnak lehet törvényt sérteni
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Mesterházy Attila (MSZP) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé csütörtökön azt írta: "arról pedig, hogy a fent említett egyeztetésen kialakított szóbeli egyezség kartellnek minősül-e, kérdezzék meg vidéken azokat a gazdákat, akiknek az érdekében ez a tárgyalás lezajlott". Megjegyezte azt is, hogy ősztől a magyar almatermelők érdekében is promóciós kampányokat folytat majd a tárca. Az MSZP frakcióvezetője kérdésében azt firtatta, hogy Fazekas Sándor Budai Gyula államtitkárnak még a nyílt törvénysértést is megengedi-e?
A kérdéskört illetően a levélben a miniszter azt közölte, hogy a tárgyalásoknak két fontos célja volt: egyrészt az, hogy a minőségi magyar dinnyét az áruházláncok tisztességes, a tavalyi szintet legalább elérő áron árulják, másrészt hogy az import dinnyét ne akciózzák olyan árszintre, hogy az a magyar termelőket ellehetetlenítse. A minisztériumot képviselő Budai Gyula államtitkárnak a mindegyik fél számára elfogadható konszenzus kialakítása volt a feladata, amely feladatának eleget is tett.
