Óriási kihívás előtt állunk, ami nemcsak Magyarország előtt áll, hanem az egész Európai Uniót érinti. A most kezdődött uniós ciklus során olyan gazdasági rendszert kell kialakítani a gazdasági világválságot követően, a technológiai forradalom közepette, amely hosszútávon is fenntartható növekedést biztosít.
Erre válasz az EU 2020 stratégia, amelynek szerves része a magyar fejlesztési stratégia, a Széchenyi 2020 program. Ennek alapvető céljai, hogy a 20-64 évesek 75 százaléka foglalkoztatott legyen, az EU teljes GDP-nek 3 százaléka K+F-re fordítódjon, az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal kell csökkenteni, és a megújuló energiaforrások részarányának a teljes energiamixben legalább 20 százalékot kell elérnie – mondta a Piac&Profit konferenciáján Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.
Ezek a célkitűzések alapvető változásokat tettek szükségessé a pályázati rendszerben. Az első és legfontosabb változás, hogy a teljes 12 ezer milliárdnyi uniós forrástömegnek 60 százaléka jut gazdaságfejlesztésre. Így a korábbi ciklushoz képest 84 százalékról 40 százalékra csökken azoknak a pénzeknek az aránya, amelyeket az állam fog közvetlenül elkölteni. „A rendszer átalakításának egyik legfontosabb célja volt, hogy világosabb fókuszpontokat határozzunk meg a vállalkozásoknak, ezért lesz kevesebb az Operatív Programok száma is” – hangsúlyozta Csepreghy. (Itt olvashat részletesebben az új rendszerről.)
Mivel a kormány szándéka szerint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése elválik egymástól a fejlesztési célok tekintetében, ezért az államtitkár szerint a következő időszak egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 2014 és 2020 között valóban csak a legfontosabb célkitűzéseket támogassuk. Ehhez szemléletváltásra van szükség: az a gyakorlat, hogy az uniós források segítségével életben tartanak életképtelen vállalkozásokat, immár nem fenntartható, az uniós forrásokat most már ne lehessen szociális célokra felhasználni.
A magyar pályázók és a magyar pályázati rendszer köszönőviszonyban sincsenek egymással. A korábbi pályázati rendszer annyira nehézkes, bürokratikus volt, amely egy kkv számára teljesíthetetlen volt, ezért volt szükség a 2014-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésére. Óriási volt a pályázati menedzsment költsége: volt olyan pályázat a korábbi ciklusban, amelyben az elnyert összeg fele ment el erre. Ezért olyan pályázati rendszer kidolgozására volt szükség, amelyben az egyszerűbb pályázatok esetén a vállalkozásoknak az automatizáltságnak köszönhetően ne kelljen pályázati tanácsadást igénybe venni, míg a bonyolult pályázatoknál legfeljebb a pályázati összeg 12 százaléka lesz felhasználható. „Pontosan erről szól az a vita, amely az Európai Unió és Magyarország között kirobbant – és aminek következtében Brüsszel felfüggesztette mintegy 700 milliárdos keretű GOP pénzek kifizetését” – mondta Csepreghy Nándor.
