Az év első két hónapjában 6 törvény és 61 kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, összesen mintegy 3000 oldalon.  Az oldalszám ugyan nem rekord – e tekintetben 2012 vezet, ahogy a törvények száma is nagyobb volt egy kicsivel tavaly –, a kormányrendeletek száma azonban dinamikusan emelkedik, és ebben a kabinet feltehetőleg felülírja saját 2012-es rekordját is. Tavaly ugyanis abszolút csúcsot döntött a kabinet: év végére 447 kormányrendelet született, míg a megelőző években e jogszabályok száma általában 360-370 körül alakult. Ehhez képest is erősen kezdett azonban idén a kormányzat, hiszen tavaly február végén még csak 21 rendeletnél jártunk – derül ki az OptiJUS jogi adatbázisból.

Az abszolút rekorddal várhatóan meg fog dőlni a módosítások száma is, hiszen nem elég, hogy a jogszabályok „darabszáma” növekszik, de úgy fest, hogy az abszolút mennyiségen belül a módosítások aránya is nő. Tavaly már a rendeletek csaknem hatvan százaléka volt módosító norma. A törvények számának szaporodása mellett – ami a jogalkotás leglátványosabb része – a rendeleti jogalkotás ilyen mértékű növekedése alapvetően változtatta meg az eddigi jogalkotási folyamatot.

A gyorsan változó jogszabályi környezetben egyrészt különösen fontos a jogszabályok folyamatos nyomon követése, másrészt elengedhetetlen, hogy a közeljövőben elinduljon egy konszolidációs időszak, amely rendet tesz az eddigi változások szövevényében. A vállalkozások életét ugyanis rendkívüli módon megn ehezíti a túlszabályozott környezet. Mint arra a Világbank felmérése is rámutatott, Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét jelentősen rontja, a neházkes és lassú ügyintézés. erre a legjobb példa az, hogy egy cég hogyan juthat ipari áramhoz. egy új cég ipari áramhoz. Ezt 252 nap alatt lehet elintézni, a bürokráciát nem megvető németeknél 17 kell hozzá. A vizsgált magyar cégnél a bekötés ideje nagyon hosszú, 224 nap. Ráadásul a költsége is elég magas, az egy főre jutó jövedelem 120%-a, az OECD vezető országaiban mért 93%-hoz képest.