Gyakori eset, hogy a vállalatok által fejlesztett új termékek nem lesznek sikeresek. A Nintendo Virtual Boy játékkonzolja, amelybe a virtuális valóságot kívánták beépíteni, valamint a Nike FuelBand fitneszmérője két jól ismert példája ennek. És ahogy azt a GE-nél tapasztaltak megmutatták, a belső folyamatok átalakítása sem mindig hozza meg a kívánt eredményt.
A nyilvános piacra dobásig eljutott projektek kudarca azonban csak a jéghegy csúcsa. A Kaspersky egyik felmérése szerint, amelyben az innovációs folyamatban részt vevő 304 felső szintű döntéshozó vett részt, az „innovációs életciklus” legnagyobb kihívását a fejlesztési szakasz jelenti. Ezt a tapasztalataik alapján a válaszadók egyharmada (36 százaléka) erősítette meg.
Mi áll a sikertelenség mögött?
A legtöbb vállalat esetében az innováció sikertelenségének fő oka az, hogy nincs megfogalmazva világos terv és struktúra – ezzel az állítással a válaszadók egyötöde (19 százaléka) értett egyet. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási képesség legalább olyan fontos, mint egy briliáns ötlet, hiszen ennek hiányában egy értékes meglátást nem lehet jövedelmező, használható megoldássá alakítani. Ha megvan az ütemterv, érdemes azt rendszeres időközként felülvizsgálni, hogy tisztában legyenek a versenytársak tevékenységeivel, a piaci trendekkel és az iparági ingadozásokkal.
A kiberbiztonság nem szerepelt a projektek elbukásának legfőbb okai között. Ennek ellenére nagy az egyetértés abban (a válaszadók 74 százaléka ért egyet az állítással), hogy ha a vállalatok nem vonják be az információbiztonsági igazgatót már a folyamat elején, azzal növelik annak a valószínűségét, hogy az újításuk sikertelen lesz. Ezt okozhatja az, hogy a projektjeiket nem tudják a szigorú kiberbiztonsági szabályokhoz igazítani, ugyanis a válaszadók több mint fele (54%) úgy gondolja, hogy a vállalata informatikai biztonsági szabályzata akadályt gördít az innováció útjába.
„Ahhoz, hogy egy vállalkozás újítani tudjon, kockázatokat kell vállalnia, és fel kell készülnie arra, hogy a folyamat során kudarcok is érhetik, hiszen ezek elkerülhetetlenek egy teljesen új dolog esetében. Van azonban néhány olyan praktikus lépés, amelyet a vállalkozások megtehetnek annak érdekében, hogy egy új technológia vagy termék eljusson a piacra dobásig. Nem szabad hagyni, hogy a kiberbiztonság egy újabb vállalati akadály legyen, hanem már a kezdetek kezdetétől a projekt elválaszthatatlan részének kell lennie. Ezért a kiberbiztonsági igazgatót már a folyamat legelején be kell vonni a vállalat következő technológiai áttörésének tervezésekor” – fejtette ki Alekszander Mojszejev, a Kaspersky üzleti igazgatója.