Cafeteriát szeretne? Nem mindegy hol dolgozik

Egyre kevesebben számíthatnak cafeteriára, ugyanis a hazai kkv-k közel kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit a következő egy évben. A legnépszerűbb juttatási forma továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a munkába járás költségtérítése és a SZÉP Kártya követ. Régiós szinten figyelemre méltó különbségek vannak, leginkább a Dél-Dunántúlon dolgozók számíthatnak cafeteriára – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Kép: PP

A félévkor tapasztalt enyhe javulást követően folytatódik a gyakorlatilag négy éve tartó csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya. Jelenleg a vállalkozások mindössze 39%-a kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ez az utóbbi tíz év legalacsonyabb aránya. „A 2008-as csúcsidőszakhoz képest most fele annyi kkv tervez béren kívüli juttatásokkal. A különböző elemek népszerűsége egyaránt csökkent az előző negyedévhez képest, egyedül az utazási hozzájárulásnál történt enyhe javulás. Továbbra is egyértelműen az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, annak ellenére, hogy 32%-ról 28%-ra csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik a közeljövőben szeretnék alkalmazni. Ezt követi a közlekedési költségek megtérítése (17%) és a SZÉP Kártya (10%), míg a pénzbeli jutalmat nyújtó cégek aránya a felére esett vissza (5%)” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. Az ipari, építőipari és a mezőgazdasági cégek harmada tervezi cafeteriával támogatni dolgozóit a következő egy év során, míg a kereskedelmi (40%) és a szolgáltató (42%) szektorban ennél kedvezőbb a helyzet. A különböző méretű cégek közül a mikrovállalkozások alkalmazottai számíthatnak a legkevésbé (35%) cafeteriára, a kis- és középvállalkozásoknál viszont ez az arány egyaránt 43%.

Régiós szinten jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának gyakoriságát illetően. „Dél-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek 48%-a fogja támogatni dolgozóit a béren kívüli juttatások valamelyikével, ezzel szemben Észak-Magyarországon csupán fele ennyi cég gondolkozik így” – tette hozzá a szakember.

Prémium vagy jutalom – Mi a különbség?
A munkáltató a dolgozók motiválására és jutalmazására a rendes munkabéren felül is teljesíthet kifizetéseket. E kifizetések leggyakrabban előforduló formái a prémium és a jutalom. A hétköznapi szóhasználatban a kettőt gyakran összekeverik, azonban a munkajogban egyértelmű különbségek vannak a kettő között. Mit takar e két kifejezés, és mi a különbség a kettő között? Szakértőnk segít!

Véleményvezér

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.
Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején

Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején 

Csak a propaganda szintjén jártak jobban a nyugdíjasok az elmúlt 15 évben.
Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át

Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át 

A civilek öldöklése háborús bűncselekmény.
Teljes kudarc a Fidesz személyi és tartalmi megújulása

Teljes kudarc a Fidesz személyi és tartalmi megújulása 

Saját esélyét játssza el a Fidesz.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo