A napilapnak Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője azt mondta: a perek próbapereknek is tekinthetők. Eddig hatvan eljárás indult, ezek mintegy 200 millió forintról szólnak. A szóvivő elmondta, olyan eset is előfordult, amikor a per hírére az egykori cégvezető jelentkezett az adóhatóságnál és rendezte a tartozást. Ha a perek sikerrel zárulnak, akkor a közeljövőben az adóhatóság tömegesen is élhet ezzel a lehetőséggel azoknál a bedőlt cégeknél, amelyeknél feltételezhető, hogy az irányítók, a tulajdonosok csalárd módon hagytak hátra köztartozást.
Nem véletlenül próbál behajtani a tartpzásokból legalább valamenyit a NAV, hiszen az összes adótartozást mintegy kétezer milliárd forintra becsülik. A feketelista.hu tavaly év végi összesítéséből kiderült, hogy egy évvel ezelőtt összesen 1 435 918 magánszemély és cég neve szerepelt az adóhatóság adóslistáján, jelenleg viszont 1 560 851, azaz 8,7 százalékkal több. A nyilvántartás szerint 366 327 működő gazdálkodó szervezet összesen 330,7 milliárd forint adó befizetésével van elmaradva. A legnagyobb tételt azonban a nem működő vállalkozások (elsősorban a felszámolással érintettek) jelentik, amelyek neve mellett összesen 1398,5 milliárd forint adótartozás szerepel. Ebbe a kategóriába 95 835 cég tartozik, számuk egy év alatt több mint kétezerrel gyarapodott. Az adóval tartozó magánszemélyek köre is bővült, a legutóbbi adatok szerint 1 098 689 egyén 168 milliárd forinttal „sáros”; a magánadósok száma egy év alatt 9,3 százalékkal, az adótartozás összege pedig 2 százalékkal nőtt.
A „százmilliós” cégek listáján közzétett szereplők több mint 70 százaléka felszámolás alatt áll, ezek csak az eljárás befejezése után kerülhetnek le a listáról, a többiek abban az esetben, ha tartozásuk a vizsgált 180 napon belül legalább egy napon – fizetés vagy akár behajtás, fizetési kedvezmény következtében – az összeghatár alá csökkent. Az adós cégek akár ügyeskedhetnek is, ám a tartozásukat végül be kell fizetniük, vagy behajtják rajtuk. Tény azonban, hogy a nem működő „kategóriában” legfeljebb az adótartozás néhány százalékának behajtására van esély, de az adóhatóság a behajthatatlanná minősített hátralékról sem mond le véglegesen, az elévülési időn belül többször is megkísérli a végrehajtást.
Sürgető a probléma, üzlet lett a csőd
A probléma megoldásának sürgösségéről a statisztikák beszélnek: noha a Magyarországon bejegyzett több mint ötszázezer vállalkozáshoz képest az évente húsz-harmincezer megszűnő cég – 60 százalékban mikrovállalat – nem tűnik vészesnek, ám ahelyett, hogy a cégkultúra fejlődésével párhuzamosan csökkenne a megszűnő cégek száma, évről-évre többen húzzák le a rolót. Bár sokak szerint túl vagyunk a válságon, a reálgazdaság nem ezt tükrözi: 2010-ben összesen 32182 fizetésképtelenséggel kapcsolatos – felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás – zajlott. Ugyan a növekedés üteme lassult, ez nem feltétlenül jelent trendfordulót.
