Bosszantóak a videohirdetések

Csaknem minden harmadik magyar internetezőt zavarnak a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések, míg a PR-cikkeket és a Google hirdetéseket hasznosnak tartjuk – derült ki egy az online reklámok megítélését vizsgáló független felmérésből.

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bosszantóak a hirdetések - Kép: SXC

A PS:PRovocative PR-ügynökség ezer magyar válaszadót kérdezett meg arról, hogy milyen típusú online reklámokat tartanak informatívnak és melyeket bosszantónak. Az eredményekből az derült ki, hogy legjobban a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések zavarnak minket, a PR-cikkeket viszont szívesen olvassuk. Az e-mailben érkező ajánlatok és a Google AdWords hirdetések mellett ezt a fajta kommunikációt tartják a leginformatívabbnak az internetfelhasználók, míg mindössze 6 százalékuk szerint bosszantóak a PR-szövegek.

A hetente legalább egy alkalommal internetező felnőtt magyar lakosság egyharmada szerint azonban kifejezetten idegesítőek az online videók előtt vagy közben felbukkanó reklámok. Ráadásul pont a fiatalok utálják a leginkább ezt a fajta hirdetési formát. A 18–29 éves korosztály esetében az elutasítási arány eléri a 40 százalékot, majd korcsoportonként csökken, így az 50 év felettieknek már csak 15 százalékát idegesítik a videók alatt elhelyezett reklámok.

A Facebook jól csinálja

A elmérés érdekes eredménye, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések kevésbé zavarják a magyar internetezőket, mint a hagyományos bannerek. A legnagyobb közösségi portál oldalsó hirdetései mindössze a felhasználók 5 százalékának szúrják a szemét, de a szponzorált posztokkal kapcsolatban is csupán a felhasználók 10 százaléka fejezte ki nemtetszését. A közösségi háló hirdetései emellett hasznosságuk tekintetében megelőzik a hagyományos webes hirdetéseket: a szponzorált posztok és az egyéb Facebook hirdetések a válaszadók 16%-a szerint informatívak, míg a hagyományos bannereket csupán 10 százalék tartja hasznosnak. A Facebook hirdetéseit ezen belül a nők kedvelik a leginkább: a szponzorált posztok 11 százalékuk szerint informatívak, míg a férfiaknál ez az arány 6 százalék.

Kedvelt, de bosszantó

Sajtót akarok, most!
Az induló vagy forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások egyik nagy fejfájása, hogyan váljanak ismertté. Sajtóelérési tippek következnek szakértőnktől. Cégvezetők álmodnak meleg tavaszi éjszakákon sajtótájékoztatókról, nulla forintos gerillamarketing-kampányokról, a cégről áradozó blogbejegyzésekről népszerű blogokban… aztán reggel fellapozzák az újságot, és megint valaki más van a Piac&Profit címlapján. Pedig rettentő jó lenne ott lenni, hiszen a befektető, a nagy ügyfél vagy a bizalmatlan tömeg ez alapján fogja felvenni a kapcsolatot a céggel – ha egyszer sikerül odáig eljutni.
A felmérés azt is alátámasztotta, hogy a fiatalok és az idősebbek másképpen viszonyulnak az online hirdetési felületekhez: a 18–29 évesek kevésbé tartják hasznosnak a hírleveleket, ugyanakkor fogékonyak a PR-cikkekre. A 30–39 évesek a Facebook szponzorált posztjaira kevésbé kíváncsiak, az ötvenes éveikben járó internetezőket pedig a PR-cikkek és a weboldalakon található bannerek bosszantják.

Emellett kiderült, hogy az informatívnak tartott hirdetési formák nem feltétlenül kedveltek is. Jó példa erre az e-mail marketing, melyet a megkérdezettek közül a legtöbben (40%) tartottak hasznosnak, viszont egyúttal a videohirdetések (30 százalék) után ezt ítélték meg a második legbosszantóbb (27%) hirdetési formának.

E-mail marketing: lehet rosszul is alkalmazni

„Az e-mail marketing a kutatásunk szerint a Google AdWords keresőhirdetések és az online PR-cikkek után összességében a harmadik legelfogadottabb online hirdetési forma a magyar internetezők számára, melynek esetében kiemelt fontosságú a megvalósítás módja. Ezt az eszközt lehet nagyon jól, ugyanakkor könnyű nagyon rosszul alkalmazni” – emeli ki Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. A PR-szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ügynökség kutatása arra nem kereste a választ, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy hirdetés, ehelyett a magyar internetezőknek az egyes online hirdetési formákhoz való általános viszonyulását térképezte fel.

A végső rangsor felállításakor a PS:PRovocative munkatársai az adott hirdetési forma elfogadottságának („informatívnak érzem”) és elutasításának („bosszantónak érzem”) arányát vették figyelembe.

Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak 

Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.
2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia 

Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.
A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak 

Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.
Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump

Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump 

A közgazdászok pártállás nélkül visítanak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo