Mint emlékezetes, az MNB tavaly decemberben vezetői körlevelet adott ki a lakásbiztosítási piac résztvevői számára, amiben jelezte: a maximum 3 éves engedményes periódust tartja jó gyakorlatnak. Az ügyféligények ugyanis gyorsan változnak, és a hosszabb kötöttséggel járó díjkedvezmények (mivel a szerződésből való idő előtti kilépésnél az ügyfélnek meg kell fizetnie a kedvezményként elengedett díjrész összegét) akadályozhatják a szabad átszerződést, akár a kampányok során is.

Az MNB jó gyakorlatként fogalmazta meg, hogy a díjkedvezmény időszakának lejárta után az adott lakásbiztosítások további feltételek nélkül maradjanak fenn, vagyis az adott ügyfelek biztosítási díja legföljebb a szerződéses indexálás szerint változzék. Nem követendő megoldás, ha a biztosító automatikusan – akár ügyfelei újbóli hozzájárulása nélkül – megújítja a díjkedvezményt, és ezzel az ügyfelei kötelezettségvállalását a szerződés újabb periódusra vonatkozó fenntartására, illetve az erre tekintettel nyújtott kedvezmény visszakövetelésére, ha ügyfelei idő előtt felmondanák szerződésüket.

Az MNB fellépésének hatására a biztosítási piac szereplői összesen több mint 410 millió forint, a kedvezményes periódus lejárta előtti megszűntetés miatti követelést engedtek el a biztosításukat (többségében a kampány során) felmondó ügyfeleiknek. Ezt az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe a bírság kiszabásakor. A körlevél hatására emellett a piaci szereplők elhagyták – akár a termékfeltételek módosításával – a rossz gyakorlatokat, s az idei lakásbiztosítási kampány során már a felügyeleti elvárásoknak megfelelően alkalmazzák a díjkedvezményt. Az MNB felmérése szerint a 2024. második negyedéves adatok alapján bő 3,3 millió lakásbiztosítási szerződésből közel 1 millió tartalmazott – jellemzően 10-20 százalékos díjkedvezményt nyújtó – ilyen szerződési feltételt. Ezen belül hozzávetőlegesen a szerződések kétharmada automatikusan megújuló típusú volt.