Az érdeklődők június 30-ig jelentkezhetnek a társaság honlapján indított beszállítói oldalon; a pályázatok ismeretében készítik elő – várhatóan szeptember közepéig – a program következő fázisát. Ekkor már az együttműködés konkrét feltételeiről tárgyalnak a buszprogram leendő partnereivel – jelentette be Mohácsi Béla, a vállalat autóbuszüzletág-vezetője a társaság keddi győri sajtótájékoztatóján.
Mohácsi Béla szerint a programba bekerülő hazai cégek nem csupán az évi tízezer darabos Volvo-buszgyártás partnerei lehetnek, de bekerülhetnek a svéd cég ennél egy nagyságrenddel nagyobb kibocsátású teherjármű-üzletágába is. Emlékeztetett arra: a felek megállapodása alapján a beruházás 100 százalékos ellentételezés mellett zajlik, ami komoly lehetőség a hazai cégek számára a Volvo-beszállítóvá válásra.
Torma János, a Rába Holdinghoz tartozó kft. ügyvezetője – emlékeztetve arra, hogy jelenleg nincs kiírt tender buszbeszerzésre – közölte: a Volvo 7900-as és 8900-as városi-elővárosi járműcsaládját gyártják majd Győrben. A gyártás beindítása várhatóan 300 új munkahelyet hoz létre, egyharmada a külső beszállítóknál keletkezik, másik harmada a Rába Jármű Kft.-nél, a fennmaradó rész pedig – a termelés felfutása után – a Rába-csoport más vállalatainál. A járműveken a Volvo mellett a Rába név is megjelenhet – jelezte. A darabszám függvényének nevezve a pontos összeget úgy nyilatkozott: több milliárd forint lehet az az összeg, amit a Rába a buszgyártás beindítására fordít. A buszok a Rába Jármű Kft. több tízezer négyzetméteres győri csarnokában készülnek majd.
Patrióta gazdaságpolitika
Korábban stratégiai buszpiaci együttműködési megállapodást írt alá a svéd Volvo Bus Corporation és a Rába Járműipari Holding Nyrt., ami Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szerint lendületet ad a magyar buszgyártásnak, s később a magyar gépjárműipar kisebb, nagyobb és közepes vállalkozásai is beszállítóként részt vállalhatnak az együttműködésben. Ugyanakkor a Magyar Buszgyártók Szövetsége megdöbbenését fejezte ki a megállapodással kapcsolatban, mondván: a kormánydöntés monopolizálja a hazai autóbuszgyártást, ami a verseny csorbításához és a magyar tulajdonú kapacitások leépüléséhez vezethet, s a monopolhelyzetbe kerülő új, állami gyártó több ezer meglévő munkahelyet veszélyeztet.
A szervezet közleménye szerint a hazai gyártók – amelyek már második éve nem szállíthatnak új buszokat az állami tulajdonú közszolgáltatóknak – néhány év alatt milliárdos nagyságú tőkebefektetést hajtottak végre, s a létrehozott szellemi és technológiai kapacitás ma évi 1000 darab, teljes egészében hazai fejlesztésű és akár 85 százalékban magyar jármű elkészítését teszi lehetővé. (A HITA adatai szerint is a hazai autóbuszgyártó kapacitás eléri az évi 1200 darabot.) A szervezet szerint, ha egy multinacionális gyártó Rába-főegységekkel kiegészített termékeit kell a hazai Volán-társaságoknak és a BKV-nak megvásárolnia, az minden eddigi eredményt semmissé tehet. A buszgyártók szövetségének elnöke szerint a patrióta gazdaságpolitika keretében a hazai vállalkozásokat és nem a multikat kellene támogatni. A 2010-ben alakult Magyar Autóbuszgyártó Klaszter viszont megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy 19 tagvállalata miként tudna csatlakozni a Volvo és a Rába együttműködéséhez.
A biztosabb piacért megéri teljesíteni a feltételeket
A kisvállalkozásoknak ugyanakkor megéri egy nagyobb cég beszállítójává válni, hiszen számukra nagyobb biztonságot jelent a kiszámítható, tervezhető felvásárlóval való kapcsolat. Persze az elvárások is magasak, de nem lehetetlen megfelelni.
Beszállítóvá válni nem megy egyik pillanatról a másikra, a nagy cégek elvárásai komolyak, sokszor nehéz helyzet elé állítják a kkv-kat. Érdemes azonban nekifutni a teljesítésnek, mert bár nem könnyű és nem is olcsó megfelelni, de a befektetés legtöbb esetben sokszorosan megtérül.
