Mi a kötbér?
A kötbért a Polgári Törvénykönyv szabályozza, kimondja, hogy
„A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.”
A kötbér tehát valamilyen szerződésszegés esetén járhat a másik félnek. Gyakorlatilag bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, ez a felek megállapodásán múlik. Kötbért lehet kikötni például:
- késedelmes teljesítésért,
- hibás teljesítés esetére,
- meghiúsulás miatt, vagyis amikor a teljesítés elmarad.
Minden szerződésszegés esetén jár a kötbér?
A kötbért a felek határozhatják meg a szerződésben.
Érvényesen csak írásban lehet kikötni.
Előfordulhat, hogy a szerződésben egyértelműen szerepel a kötbér, a szerződésszegő fél mégis mentesülhet a kifizetése alól. Ez akkor lehetséges, ha a szerződésszegését kimenti.
A kötbér törvényi korlátai
Bár alapvetően a felekre bízza a jogalkotó, hogy mikor, milyen kötbérben állapodnak meg, mégis van néhány korlát. Ezek célja egyrészt az, hogy elkerülhető legyen a „többszörös büntetés”. A törvényi korlátok a következők:
- A teljesítés elmaradása esetére kikötött, vagyis a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ha tehát a teljesítés elmaradt, és amiatt a szerződésben kikötött kötbért érvényesíti a jogosult, akkor ezzel egyidejűleg a teljesítést már nem követelheti.
- A késedelmi kötbér mellett továbbra is fennáll a teljesítési kötelezettség.
- Ha a teljesítés hibás, és ezért kötbér követelhető, akkor ezzel egyidejűleg szavatossági igény már nem érvényesíthető.
- Ugyan kicsit más jellegű korlát, de szintén korlátot jelent, hogy a kötbér után már kamatot nem lehet kikötni. Ez a késedelmesen kifizetett kötbér utáni késedelmi kamatra nem vonatkozik, azt nem tiltja a törvény.
- További korlátot jelent, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság kérelemre mérsékelheti.
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér összege.
A kötbér átalány-kártérítésként működik, vagyis a jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összegszerűségét nem kell bizonyítania.
- A szerződésben szereplő kötbér akkor is követelhető, ha valójában a szerződésszegésből nem származott kára a jogosultnak.
- Abban az esetben, ha a ténylegesen felmerült kár kisebb, mint a kikötött kötbér, a kötbér összege a kár mértékétől függetlenül megilleti a jogosultat.
- Ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér, akkor a kötbéren felül felmerült kár érvényesíthető a szerződésszegővel szemben.
