Az önként vállalt büntetés

Ma már nem ritka, hogy egy szerződésben találkozunk a kötbérrel. A kötbér egy önkéntesen vállalt többletszankció. Mit is jelent ez pontosan? Melyek a kötbér főbb szabályai? Az Érthető Jog blogból megtudjuk.

Mi a kötbér?

A kötbért a Polgári Törvénykönyv szabályozza, kimondja, hogy

A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.”

Kép: Pixabay

A kötbér tehát valamilyen szerződésszegés esetén járhat a másik félnek. Gyakorlatilag bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, ez a felek megállapodásán múlik. Kötbért lehet kikötni például:

  • késedelmes teljesítésért,
  • hibás teljesítés esetére,
  • meghiúsulás miatt, vagyis amikor a teljesítés elmarad.
A törvény nem szabályoz le minden olyan esetet, amikor a felek kötbért köthetnek ki. Ezért is fontos, hogy a kötbérkikötésnek egyértelműnek kell lennie. Vagyis pontosan kell meghatározni, hogy mikor, milyen esetre és milyen mértékű lesz a szankció.

Minden szerződésszegés esetén jár a kötbér?

A kötbért a felek határozhatják meg a szerződésben.

Érvényesen csak írásban lehet kikötni.

Előfordulhat, hogy a szerződésben egyértelműen szerepel a kötbér, a szerződésszegő fél mégis mentesülhet a kifizetése alól. Ez akkor lehetséges, ha a szerződésszegését kimenti.

A kötbér törvényi korlátai

Bár alapvetően a felekre bízza a jogalkotó, hogy mikor, milyen kötbérben állapodnak meg, mégis van néhány korlát. Ezek célja egyrészt az, hogy elkerülhető legyen a „többszörös büntetés”. A törvényi korlátok a következők:

  • A teljesítés elmaradása esetére kikötött, vagyis a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ha tehát a teljesítés elmaradt, és amiatt a szerződésben kikötött kötbért érvényesíti a jogosult, akkor ezzel egyidejűleg a teljesítést már nem követelheti.
  • A késedelmi kötbér mellett továbbra is fennáll a teljesítési kötelezettség.
  • Ha a teljesítés hibás, és ezért kötbér követelhető, akkor ezzel egyidejűleg szavatossági igény már nem érvényesíthető.
  • Ugyan kicsit más jellegű korlát, de szintén korlátot jelent, hogy a kötbér után már kamatot nem lehet kikötni. Ez a késedelmesen kifizetett kötbér utáni késedelmi kamatra nem vonatkozik, azt nem tiltja a törvény.
  • További korlátot jelent, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság kérelemre mérsékelheti.
Nagyobb a kár, mint a kötbér összege?

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér összege.

A kötbér átalány-kártérítésként működik, vagyis a jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összegszerűségét nem kell bizonyítania.

  • A szerződésben szereplő kötbér akkor is követelhető, ha valójában a szerződésszegésből nem származott kára a jogosultnak.
  • Abban az esetben, ha a ténylegesen felmerült kár kisebb, mint a kikötött kötbér, a kötbér összege a kár mértékétől függetlenül megilleti a jogosultat.
  • Ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér, akkor a kötbéren felül felmerült kár érvényesíthető a szerződésszegővel szemben.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
A jogászok életét is felforgatja a technológia
A jogász szakmában (is) alapvető változásokat hoz a digitalizáció. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc, néhány éven belül teljesen átalakítják majd a munkájukat – derült ki egy most közzétett kutatásból.

Véleményvezér

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.
Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo