“Továbbgyűrűző hatásai révén a hazai informatikai fejlesztési projektek lassulása vagy akár teljes leállítása olyan nagy arányban terelheti még a legnagyobb hazai informatikai társaságoknál dolgozó informatikus szakembereket külföldi piacokra dolgozó munkáltatók felé, amely több évvel vetheti vissza a hazai digitalizációs célokat, így akár behozhatatlan lemaradáshoz vezethet Magyarország versenyképessége kapcsán is” - mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A szövetség már a pandémiát megelőzően végzett felméréseiben is 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizált Magyarországon, a fentiek függvényében pedig a helyzet tovább súlyosbodhat.

“Biztosak vagyunk abban ugyanakkor, hogy hamarosan a hazai vállalatok számára is elérhetőek lesznek azok az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszközből származó források, amelyek hatalmas esélyt jelenthetnek a digitális felzárkózásban is. Ehhez azonban szükség lesz arra, hogy az uniós 20 százalékos ajánlásnál is nagyobb részét a korszerű technológiákra és a digitális munkaerő képzésére fordítsa Magyarország” - tette hozzá a főtitkár.

Az IVSZ “Összefogás a digitális Magyarországért” kiáltványában több javaslatot is megfogalmazott annak kapcsán, milyen eszközökkel lehetne behozni a DESI (Digitális gazdaság és társadalom index) által is jelzett lemaradást a kkv-k digitalizációja terén, illetve milyen módszerekkel lehetne enyhíteni a digitális szakemberhiányt. Az ebben való előrelépés elengedhetetlen a digitális gazdaság építése és így versenyképességünk fejlesztése érdekében.