A Bay Zoltán kutatóközpont és az ORFK közös Európai Uniós Horizon 2020 pályázata keretében sikerrel valósított meg egy különleges, valóshelyszínű gyakorlatot a Liszt Ferenc Repülőtéren. A kísérlet folyamán begyűjtött nagy mennyiségű adatok alkalmasak arra, hogy akár mobilalkalmazás is készüljön az intelligens rendszerek és kritikus infrastruktúrák rugalmasságának modellezésére.  A Horizon 2020 program keretében finanszírozott Smart Kritikus Infrastruktúrák Védelme című nemzetközi projekt magyar konzorciumi tagja a Bay Zoltán Kft. és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közel másfél milliárd forint összértékű, 100%-os támogatási intenzitású projekt során olyan előrejelző és értékelő rendszert fejleszt ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely különböző kritikus infrastruktúrák védelmi szintjét képes valós időben mérni és értékelni. A projekt szakmai tudományos területének magyarországi felelőse a Bay Zoltán Kutatóközpont 20 kutatója, valamint az ORFK Tudományos Tanácsa által delegált tagok. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2018. július 2-án megvalósult valóshelyszínű gyakorlatban több mint 1000 fő vett részt. Az intézet kutatóinak elsődleges feladata az volt, hogy előzetesen megtervezzék majd technológiailag lehetővé is tegyék a terminálkiürítési gyakorlat során keletkező összes információ és adat észlelését, rögzítését és azonnali digitális tárolását.

Az adatrögzítés a résztvevőkre helyezett 1000 darab UHF (Ultra High Frequency) rádióhullámú, négycsatornás olvasóval, 26 darab helyszíni rögzített kamerával, valamint 8 darab testkamerával valósult meg. „Gyakorlatilag adatvesztés nélkül sikerült a terminál-kiürítési gyakorlatot rögzítenünk, ami önmagában is jelentős szakmai eredmény. Azért is különleges a Bay és az ORFK szerepvállalása a projektben, mert csak Magyarország vállalta a valóshelyszínű gyakorlat teljes körű megszervezését, a többi országban csupán virtuális modellezés történt.” – hangsúlyozza Dr. Grasselli Norbert, a Bay Kutatóközpont ügyvezetője.

A projekt 36 hónapja alatt gyakorlatilag egy komplett virtuális város épül, amiben lesz repülőtér, ipari körzet, tömegközlekedési csomópont, egészségügyi intézmény, illetve egy pénzügyi központ is. A húsz konzorciumi tag egy-egy elemét modellezi ennek a virtuális városnak. A britek a bankszektort tesztelték, hazánk pedig a repülőteret. „A repülőtér esetében azt vizsgáljuk, hogy milyen mértékben képes pozitívan befolyásolni a védelmi képességet, ha smart rendszerek, kamerák és egy mobilalkalmazás használatával a kijelölt menekülési útvonalak helyett - az adott veszélyhelyzetre reagálva - interaktív módon menekítik ki az applikációt használó utasokat, a lehető legbiztonságosabb útvonalat választva.” – emelte ki az ügyvezető.

A modellezések adatait és következtetéseit végül 20 magyar kutató illeszti össze és elemzi ki.  A teljes projekt sikeres zárásakor az „okos” kritikus infrastruktúrák rugalmasságát, sérülékenységét lehet majd mérni és modellezni, ami azért különösen fontos, mert az intelligens rendszerek ugyan egyre fejlettebbé, ám egyúttal egyre sérülékenyebbekké is válnak. A modellezés során válaszokat lehet majd kapni egy adott helyszín sérülékenységéről, rugalmasságáról és reagáló képességéről. A megvalósult valóshelyszínű gyakorlat kapcsán begyűjtött adatok alkalmasak arra is, hogy akár mobilalkalmazás is készüljön az intelligens rendszerek és kritikus infrastruktúrák rugalmasságának modellezésére. A teljes projekt során felhalmozódó információkból készül egy komplett képzési anyag is, elsősorban intelligens rendszereket üzemeltetők számára.

Az Európai Űrügynökség, az ESA technológia transzfer irodája már most jelezte, hogy érdeklődik a kutatási projekt eredményeinek tovább hasznosítása, piacra történő bevezetése iránt. Dr. Székely Zoltán szakmai vezetése alatt megvalósuló magyar al-projekt hazai együttműködő partnerei a Budapest Airport Zrt., a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI), a Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság (RHTP), az Airport Medical Service (AMS) és a miniBUD.