Az utalvány ajándékozásánál a cég arra számít, hogy 51,17 százalék közterhet fizet a juttatás után, ha túllépi az értékhatárt, mégis kiderülhet, hogy jövedelemként kell adóznia közel 100 százalékos adó megfizetésével. A legegyszerűbb a helyzet, ha csekély értékű ajándékot ad a munkáltató. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, ha az adóévben maximum háromszor ad a vállalkozás ajándékutalványt, és egyik alkalommal sem lépi túl a 9800 forintos értékhatárt, akkor egyértelműen 51,17 százalékos közterhet kell majd fizetnie.
Nagyobb értékű ajándékutalványokat is kioszthat a munkáltató 51,17 százalékos közteher megfizetése mellett, ha minden munkavállalójának egyformán adja azokat, vagy minden dolgozó egyforma értékű keretösszeg terhére választhatja (pl. cafeteriarendszerben) az olyan utalványát, amely nem jogosít fogyasztásra, készétel vásárlására. Ebben az esetben akár korlátlanul is adhat ilyen juttatást a munkáltató a dolgozóinak. (A legnépszerűbb béren kívüli juttatások toplistáját itt találja!)
„A problémát majd az okozza, ha a munkáltató nem egyformán ad ajándékot, és át is lépi a csekély értékű ajándék törvényi kereteit” – figyelmeztet Fata László cafeteriaszakértő. Ha például egy dolgozói csoport 20 ezer forint értékű ajándékutalványt kap, míg a többiek nem kapnak ilyen juttatást. Ebben az esetben a munkáltatónak szabályzatot kell készítenie ehhez a juttatáshoz. Ez a szabályzat akkor felel meg az adótörvényeknek, ha nem alkalmaz a teljesítménnyel kapcsolatos jellemzőket a csoportok meghatározásához. Ellenkező esetben egyéb jövedelemként fizetheti a közterheket. Az egyes meghatározott juttatások után ugyanis a juttatás értékének 1,19-szeresére kell számolnunk 16 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos eho-t.
Megfelelő szabályzattal elkerülhetjük a többletadóterhet, és 51,17 százalékos közterhet kell fizetnünk a dolgozói csoportoknak különböző értékben adott juttatások után is.
