Az áfa marad, de nem végleg

Akár több ezer magyar vállalkozás is jogosult lehet arra, hogy összességében milliárdokat igényelhessen vissza a NAV-tól az Európai Bíróság által elkaszált áfaszabályhoz kapcsolódóan – mutat rá az ügyben az EB előtt eljáró Gerey Ágoston, a Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. A későbbiekben is marad viszont az áfás számla, ha túllépjük a 90 napos határidőt.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép:sxc

A 2007. évi Áfatörvény 98. §-a szerint a vállalkozásokat csak akkor illette meg áfamentesség az Unión kívülre irányuló export után, ha a termék az értékesítés teljesítésétől számított 90 napon belül ténylegesen – és  a vámhatóság által igazoltan – elhagyta az EU területét. Ha nem így történt, akkor az ügylet áfás lett, ami 27 százalék áfa, plusz az adó ötven százalékig terjedhető bírság és késedelmi pótlék megfizetését vonhatta maga után.

Sok termék-exportáló vállalkozás számára okozott problémát a határidő betartása, hiszen a kivitel gyakran a vámeljárás, a szállítás technikai akadályai, vagy éppen a – tipikusan FÁK-országbeli - vevő késedelme miatt csúszott. A NAV ellenőrzési gyakorlatában azonban nem volt tekintettel a mulasztás okaira, és akár egy-két napos késedelem esetén is – a gazdasági értelemben vett export megvalósulása ellenére – adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot állapított meg az adózó terhére, amely adott esetben a teljes exportált árumennyiség összértékének 35-45 %-át is elérhette. Tehát igen jelentős, adott esetben sok százmilliós összegekről van szó, amelyek visszaigénylésére, hathatós ügyvédi képviselet igénybevétele esetén, most még 4 hónapig lehetősége nyílik az érintett magyar exportőr cégeknek.

A jelenlegi szabály
A luxemburgi ügy folyományaként a jogalkotó gyorsan lépett: az Országgyűlés még decemberben módosította az Áfatörvényt. A 98. § újonnan beiktatott (5) bekezdése alapján a vállalkozások 2014. január 1-től továbbra is kötelesek az értékesítés után áfát felszámítani, ha túllépik a 90 napos határidőt, ám utólag csökkenthető a fizetendő adó – azaz az adóköteles számlát adómentesre módosíthatják (azaz sztornózzák és újra kiállítják) – feltéve, hogy a termék a teljesítést követő 360 napon belül igazolhatóan elhagyta a Közösség területét.
Elvileg ennek az új szabálynak az uniós joggal való konformitását is meg lehetne vizsgáltatni az Európai Bírósággal, amennyiben előállna az a helyzet, hogy egy exportáló cég által eladott áru  - az exportáló cég szándékaitól függetlenül  - több mint 360 napig az országban marad. Ez előfordulhat például akkor, ha az áruval kapcsolatban zárlatot rendelnek el, vagy lefoglalják - és emiatt az áru Magyarországon áll akár több mint egy évig - tette hozzá az ügyvéd.
Azonban a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság 2013. december 19-én hozott C-563/12. számú ítélete szerint a közösségi hozzáadottérték-adó szabályozásba ütközik a magyar áfatörvény azon rendelkezése, amely 90 napos határidőt ír elő az exportált termékek EU-n kívülre szállítására az adómentesség igényléséhez.

„Az EU-jogba ütköző jogszabály alapján a NAV az utóbbi években a 90 napon túl megvalósult exportértékesítések után következetesen adókülönbözetet, bírságot, valamint késedelmi pótlékot állapított meg, az ítélet szerint jogtalanul” – mutatott rá Gerey Ágoston, a Gerey Ügyvédi Iroda vezető ügyvéde. Azok a vállalkozások, amelyektől a NAV jelenleg is folyamatban lévő – közigazgatási vagy bírósági – eljárásban követeli a 90 napon túl igazolhatóan megtörtént kiszállítás miatti áfa különbözetet, közvetlenül hivatkozhatnak a Bíróság döntésére.

Az „automatikus szabálykövetést” tanúsító cégek – vagyis akik eleve befizették az adót a 90 napos határidő túllépése esetén – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény által biztosított visszatérítési joggal élhetnek, ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak. Gerey Ágoston azonban felhívja a figyelmet, hogy erre rövid, 180 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre, mely az ítélet közzétételének napjától 2014. június 18-áig tart. A határidő jogvesztő: ezt követően a hatályos magyar szabályozás alapján nincs lehetőség visszaigénylésre. Június 21-ig lépni kell!

Itt megtalálja, hova és mit kell benyújtani pontosan!

„Érdemes idejében áttekinteni az ilyen ügyleteket és idejében jogi - és ügyvédi szakértői segítséget kérni a szükséges dokumentumok elkészítéséhez, benyújtásához és a visszaigénylési folyamat teljes levezetéséhez" - mutatott rá Gerey Ágoston.

A már korábban jogerősen lezárult peres ügyek esetében az érintett cégek, az Európai Bíróság döntésére mint új körülményre hivatkozva,  perújítást kérhetnek.

 

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo