A lakossági válaszadók 92 százalékának volt már rossz élménye, de az ügyfélpanaszoknak mindössze 35 százaléka jut el az érintett vállalatokhoz, a többit vagy magukban tartják az ügyfelek, vagy barátaiknak, rokonaiknak, ismerőseiknek mondják el, néhány százalék pedig internetes fórumokon is megosztja azokat – derül ki a Develor Tanácsadó Zrt. legutóbbi országos ügyfélélmény felméréséből.
Holott a panaszok megfelelő kezelésével jelentősen növelhető lenne a fogyasztói elégedettség és lojalitás mérésére szolgáló Net Promoter Score NPS-mutató értéke, mely tavalyhoz képest több ágazatban csökkent. A cégeknek ez alapján tehát érdemes lenne erőfeszítéseket tenniük a negatív élmények felderítésére és begyűjtésére, hogy azokat orvosolva elégedett ügyfeleket szerezzenek, akik ajánlani is hajlandóak őket ismerőseiknek.
Nem vesszük komolyan
A fenti megállapítások ellenére mégis vannak olyan cégek, ahol még nincs beágyazott helye ennek a területnek a vállalati szervezetben, kultúrában és stratégiában. Sokan azt is elfelejtik ugyanis, hogy van összefüggés az árbevétel és a pozitív ügyfélélmény között. Arra a kérdésre, hogy az árbevétel hány százalékát veszítené el a cég, ha nem nyújtana márka konzisztens és magas szintű ügyfélélményt, a válaszok átlaga az idei évben 21 százalékra nőtt, vagyis a bevétel ötöde múlhat azon, elégedett-e az adott cég szolgáltatásával a kliens.
Megfigyelhető tendencia a szolgáltatók körében az online ügyfélszolgálatok irányába történő elmozdulás, amelyet kényelmi szempontból az ügyfelek is értékelnek, ugyanakkor az ügyfél elégedettséghez személyes kapcsolatra is szükség van. A bankok például a kutatás szerint pont rossz stratégiát követnek, amikor az internetre igyekeznek minden ügyintézést terelni a költséghatékonyság jegyében, mivel ezzel nem adják meg azt az ügyfélélményt, amit egy felkészült banki ügyintéző tud nyújtani, és amitől ezzel a pénzintézet megítélése is javulhat.
