Amit nem tudunk, azt nem is kérhetjük számon

Kétfajta munkavállaló létezik, a tájékozott, és a másik, aki azzal sincs tisztában, mit kellene követelnie. Ha a dolgozók részéről sem merül fel igény egy egészséges, biztonságos munkahely iránt, akkor munkavédelem ide, kockázatértékelés oda, továbbra is emberáldozatokat fog követelni ez a hozzáállás. Pedig számos esetben bebizonyosodott: a betegség a munkából ered. Sokan nem fogják fel, milyen sokat tehetnek már azzal is, ha tájékozódnak jogaikról. Vagy akár azzal, hogy elolvassák ezt a cikket.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ismerek olyan embert, aki azzal henceg, nem követi az eseményeket, mert mindenhonnan csak negatív hírek áradnak felé. "A minden rendben van, semmi baj" - egy olyan álságos hozzáállás, amely átmeneti megnyugvást hoz csupán s csak látszatra teremt biztonságos helyzetet - mutatnak rá a szakemberek. A szociológus szerint a tagadás ezen formája azt jelzi, nem akar az illető sebezhetővé válni, felnőttként felelősséget vállalni. Ezek az emberek jól nevelt bábjai csupán a társadalomnak. Az állásféltés miatt azonban egyre több ember sepri akár a munkavédelmet érintő problémát, akár a munkahelyi konfliktusokat a szőnyeg alá, ahelyett hogy kiállna jogaiért, ember(munka)társaiért, csak így lehet megelőzni megbetegedéseket, munkabaleseteket, tragédiákat. A vörös iszap katasztrófa is jól példázza, hova vezet a nem megfelelő szintű karbantartás, az emberek "ne szólj szám, nem fáj fejem" hozzáállása. Ha kilenc emberi életet követelő, környezeti katasztrófa nem ébreszti rá az embereket, milyen fontos a tájékozottság, a munka védelme és az, hogy a sorsunk a kezünkben van, akkor semmi.

Nem jelentik be a foglalkozási megbetegedéseket

Az ember élete jelentős részét a munkahelyén, munkavégzéssel tölti. Természetes - lenne - az az igény, hogy ez az idő egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények között teljen el - vágott bele az igen összetett témába Dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) főigazgatója az OMMF által szervezett kerekasztal-megbeszélésen. A szakember elmondta: a munkavédelem célja a munkabalesetek és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások (megbetegedések) megelőzése, annak tudatában, hogy károsító hatását tekintve a munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsító kockázata 1-3 nagyságrenddel nagyobb más részkörnyezetekénél.

A hatóság szakemberei egyöntetűleg kijelentették: bár 1981 óta kötelező az üzembaleseti jegyzőkönyv kitöltése, a bejelentett megbetegedések száma évek óta csökken, amely nem a munkahelyek javulását, hanem a bejelentési fegyelmezetlenséget és a felismerés hiányát mutatja - mutat rá Nagy Imre, amit a többi szakember is visszaigazolt. Kiemelték, ennek oka, hogy vagy a munkavállalónak, vagy a munkáltatónak, vagy mindkettőjüknek nem áll érdekében bejelenteni a betegséget. A munkaadók a jogkövetkezményektől tartanak, míg a munkavállalók munkahelyük elvesztésétől félnek - húzta alá Nagy Imre. Így azonban nem derül ki, s a hatóság sem tud beavatkozni, arról már nem is beszélve, hogy megelőzni sem lehet a munkabaleseteket. - Amit nem tudunk, azt nem is kérhetjük számon - világította meg a probléma gyökerét Groszmann Mária, az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese.

Problémaként még azt látják, hogy a hazánkban igen sok embert foglalkoztató kkv szektort, mikrovállalkozásokat igen nehéz elérni s nekik van a legkevesebb eszközük ezek megakadályozására.

A betegségek eredete: munkahely

Más országokban készült felmérésekből kiderül, az egyes betegségek kialakulását milyen mértékben idézhetik elő a munkahelyi körülmények; az Egyesült Államokban például a rosszindulatú daganatos megbetegedések 32, a szív- és érrendszeriek 26 százalékáért, a fertőző megbetegedések 16 százalékáért a munkahelyet terheli a felelősség. - Magyarországon 33 ezren halnak meg évente daganatos megbetegedésben, amiért ha csak a legkisebb becsléseket vesszük, 10 százalékáért felel a munkahely, akkor 3300 dolgozót jelent - következtetett Nagy Imre. Hazánkban a legtöbb munkahelyi eredetű megbetegedés légzőszervi, ami ugyancsak a valós adatok hiányára utal, hiszen a betegek döntően olyan bányászok, akiknek a munkahelye már két évtizede megszűnt. A mozgásszervi megbetegedéseknél sem azonnal láthatóak, ennél azonban előfordulhat, hogy egyéni betegség. Míg az előbbinél kizárólagos szerepe van, az utóbbinál döntő szerepe van a munkahelynek, de nem kizárólagos - mutat rá a különbségre az OMFI főigazgatója.

Sokszor azonban nem lehet egyértelműen megmondani, mely megbetegedések erednek a munkavégzésből. Ehhez azonban éppúgy ismernünk kell a dolgozó egészségügyi állapotát, mint az összes foglalkozási tényezőt - sorolta az OMFI főigazgatója. Az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese hozzátette: nehéz megmondani, főként információk hiányában, vajon az adott betegség, daganat, a mérgező munkahelyi légkör miatt alakult-e ki. Abban az esetben lehet egyértelműen kijelenteni, hogy munka miatt alakult ki a betegség, ha az ok-okozati összefüggések egyértelműek. Ilyen a bányászok esetében a szilikózis. Más a helyzet lelki tényezők által kialakult, vagy éppen daganatos betegségekkel.

Bár ahol a fizikai épséggel nem foglalkoznak, ott a lelki tényezőkkel sem fognak. Nagy Imre kiemelte: addig, amíg a munkáltatók költségként kezelik a munkavédelmet, addig nem lehet egészségfejlesztésről beszélni.

Emberéletekbe kerül a tájékozatlanság, tudatlanság

Az OMMF szakemberei és az OMFI főigazgatója egyetértettek, hogy a munkahelyi balesetek elkerülhetőek lennének, ha a felek rendelkeznének elegendő információval, milyen veszélyek "leselkednek" rájuk munkahelyükön, hogyan lehet ezeket a kockázati tényezőket minimálisra csökkenteni, megszűntetni. Dr. Groszmann Mária felhívta a figyelmet a társadalom tudatlanságára, alacsony egészségtudatára. - Azért is fájdalmas ez, mert így a munkavállaló is felel azért, ha balesetet szenved, vagy ha megbetegszik. Jó példa erre, hogy azért nem tagadja meg a munkavégzést, mert nincs tudatában, hogy milyen veszélynek van kitéve - húzta alá a szakember. A munkavédelmi elnökhelyettes elismeri, a munkavédelem sok helyen pénz kérdése, de van, ami nem az. Hiszen sokszor az az oka a tragédiának, hogy nem tudta a munkavállaló, veszélynek van kitéve. Úgy véli, a társadalmat érzékennyé kell tenni ezek iránt, csak akkor fog történni előmozdulás, ha felébred az igény a biztonságos munkahely iránt az emberekben.

Borhidi Gábor, az OÉT Munkavédelmi Bizottsága munkavállalói oldalának elnöke kijelentette: a cél, hogy ne álljon senkinek érdekében eltitkolni, vagy megmásítani a munkabaleseteket, jegyzőkönyvet, megbetegedést. Hozzátette: sokszor ugyanis könnyű meggyőzni a munkavállalót, hogy ne töltse ki a baleseti jegyzőkönyvet, hiszen - érvel a munkáltató - nem éri hátrány. És valóban megkapja a kis kártérítését, fizet a TB. De ha legközelebb nem lesz valakinek ilyen szerencséje és később belehal, akkor hogyan érvényesítse a hozzátartozó családja a jogait, kérjen kártérítést, az igazság kiderítéséről és a felelősek megbűnhődéséről nem is beszélve, ha nem készült róla jegyzőkönyv, vagy hiányosan lett kitöltve. Így sem a balesetek okai, sem a megbetegedések nem derülnek ki, így azokat elkerülni, megelőzni sem lehet, amely emberek életébe kerülhet, a munkáltató pedig csak fizet és fizet.

Megoldás: kevesebb szankció és munkahelyi balaesetbiztosítás

Borhidi Gábor szerint a munkavédelmi törvény megfelelő, annak betartása azonban akadozik. Kérdéses, hogy biztosítottak-e védőfelszerelést, tájékoztatják-e a dolgozókat a veszélyforrásokról, készítettek-e kockázatértékelést, ha igen, megfelelő szolgáltatóval történt-e. Groszmann Mária kiemelte az iszap-katasztrófa nyomán: a hatóságnak semmi feladata és felelősségi köre nincs, ahogy ahhoz sincs jogosítványuk, hogy a hibás, hiányos, nem aktuális, nem teljes körű kockázatértékelést felülbírálják - húzta alá a hatóság munkavédelmi elnökhelyettese. Márpedig, ha rossz a kockázatértékelés, rossz lesz a megelőzési stratégia.

Éppen ezért javasolják a felek, hogy a munkáltatót ne érje hátrány ilyen esetekben, vagyis csökkenjen a szankció a munkáltatókkal szemben, így nem áll majd érdekükben ezeket eltitkolni, megmásítani és meg lehet majd előzni a baleseteket - ebben egyet értenek az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala is, ahogy abban is, mielőbb szükség lenne a munkahelyi balesetbiztosítás bevezetésére, így ugyanis a munkaadók nem lennének motiváltak abban, hogy eltitkolják vagy megmásítsák a munkahelyi baleseteket.

Nyisd ki a szemed!

Munkavédelmi szakemberek, pszichológusok, szociológusok tehát nem győzik hangsúlyozni, miért fontos tájékozottság, a tudatosság. Hiszen ahhoz, hogy jobbá váljon valami, először szembe kell nézni a problémával. Mindehhez tehát a munkavállaló is kell, nem lehet mindent csak a munkáltató nyakába varrni, bár tény, hogy sok munkahelyen a vezető bagatellizálja el a munkavédelmi előírásokat, a pszichoszociális és ergonómiai tényezőket. A változáshoz vezető úton azonban el kell indulni, nekünk, közösen.

Véleményvezér

Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo