Támogatják az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését a szakmai szervezetek, de különösen fontosnak tartanák ezt a húságazat mellett a zöldség-gyümölcs ágazat esetében is, ahol becslésük szerint jelenleg a legmagasabb, átlagosan mintegy 40 százalék a feketegazdaság aránya. A zöldség-gyümölcs ágazatban ez a legóvatosabb becslések szerint is 55-60 milliárd forint áfabevétel-kiesést jelent a költségvetésnek. Ez összességében több, mint a hús, a baromfi és a tejágazatok áfájának kiesése együttvéve. (A Tej Terméktanács más terméktanácsokkal együtt 5 százalékos kulcsot javasolt.)
A kormány zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési és foglalkoztatás-bővítési tervei a jelenlegi 27 százalékos áfa mellett nehezen megvalósíthatóak – írta a FruitVeb és a NAK közös közleményében. „Ezért a húsfélék tervezett áfacsökkentése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a zöldség-gyümölcs termékek áfájának is a mérséklését” – hangsúlyozták a szervezetek. (Az élelmiszerek magas áfatartama egyébként rontja a mezőgazdasági termelők versenyképességét is.)
Százmilliárdnál is magasabb az áfacsalások mértéke
A modellszámítások szerint az áfacsökkentés nem okozná a jelenlegi adóbevételek visszaesését, miután az ágazat kifehérítése és a dinamikus fejlődés összességében, az egyéb adók és járulékok növekedésének figyelembevételével, a jelenleginél jóval nagyobb bevételeket biztosítana. Az EU által is megerősített konzervatív becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege éves szinten 128 milliárd forint. A csalások a zöldség-gyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfaveszteséget (50,478 milliárd forint), utána a húságazat (22,238 milliárd forint) valamint a malomipar és pékáruk (16,893 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- (11,862 milliárd) és a tejiparban (11,047 milliárd) is. A cukor esetében 6,960 milliárd, a kávétermékeknél 5,580, a növényolaj esetében 3,331 milliárd az áfacsalások hatása.
Kiskapukat nyithat az áfacsökkentés
„Félő, hogy egy ilyen intézkedés újabb kiskapukat nyithat meg, amelyeket így vagy úgy, de majd be kell zárni. Egy áprilistól hatályos rendelkezés azonban jó példa arra, hogyan lehetne hatékonyan segíteni a magyar vállalkozásokat.” – vélte korábban Ágoston Péter, az RSM-DTM nemzetközi adó-képviseleti vezetője.
Ágoston Péter szerint mind Európában, mind globálisan az a tendencia érzékelhető, hogy az elmúlt években az uniós tagállamok lassan, de biztosan emelik az áfakulcsokat, egyre inkább a forgalmat adóztatják. „A magyar kormány nincs egyedül azzal a filozófiájával, hogy a jövedelmek helyett inkább a forgalmat, a fogyasztást adóztatja meg. Ezzel együtt a 27 százalékos áfakulcsunkkal még nagyon hosszú ideig mi leszünk a csúcstartók az unióban” – hangsúlyozta Ágoston. (A magas áfakulcs egyébként az egész magyar élelmiszeriparban gondokat okoz.)
