2015 januártól az építőiparban a munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy ez a kölcsönzött munkaerő fordított adózás alá eső projekten dolgozik-e vagy sem. A törvény szerint, ha munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amelyhez nem szükséges építési hatósági engedély, vagy építési hatósági tudomásulvétel, az ügyletre abban az esetben is fordított adózást kell alkalmazni. A szabályváltoztatás kormányzati számítások szerint akár 30-35 milliárd forintos plusz bevételt is hozhat az áfa-elkerülési kiskapuk bezárása miatt.
Változnak az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályok. Jelenleg azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a fizetési határidőt kell tekinteni. Az elfogadott törvény ezt módosítja, azaz fő szabály szerint az ilyen ügyleteknél teljesítésként az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napját kellene tekinteni. Itt találja a részleteket.
A napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat 2015-től sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke figyelemre méltó. Ennek az adónak is – hasonlóan a korábbi kiskereskedelmi különadóhoz – az alapja az árbevétel, illetve a mértéke sávosan progresszív: 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik. A kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén a felügyeleti díjat sávosan progresszív adókulcsok alapján kell ezentúl megállapítani, jelentősen nőnek a nagyobb árbevételű boltok terhei. További részletek itt olvashatók.
Díjköteles az irodai papír, a művirág, de a mosópor és a szappan is. Ám a cégek vissza is igényelhetik a termékdíjat – de nem minden esetben. A termékdíj-köteles termékek körének kibővítésével a törvény hatálya alá kerültek az egyéb műanyag termékek, az egyéb vegyipari termékek és az irodai papír. Az első csoportba tartoznak pl. a műanyag művirágok, ezek díjtétele 1900 Ft/kg, az egyéb vegyipari termékek esetében (pl. szappan és kozmetikai termékek) 2 díjtételt különböztetnek meg, az első kategóriában 11 Ft/kg, a másodikban 57 Ft/kg a fizetendő közteher. Az irodai papír esetében „csupán” 19 Ft/kg lesz a plusz adóteher, melyet környezetvédelmi termékdíjként kell megfizetni a kötelezettnek. További részletek itt olvashatók.
Változás van a pálinkafőzés adózásában is. A jövedéki adóról szóló törvény saját gyümölcsből, saját desztillálóberendezés segítségével a korábbi 200 liter helyett idén már csak 50 liter párlat előállítását engedélyezik. A többletet köteles a magánfőző a vámhatósággal egyeztetett módon megsemmisíteni. A bérfőzés 0 százalékos adómértéke is megszűnik, a normál adómérték 50 százalékát, tehát hektoliterenként 167 ezer forint jövedéki adót kell a bérfőzött párlat tiszta szesz tartalma után megfizetni a bérfőzetőnek. További részletek itt olvashatók.
Az elvárt bérek is változtak. A minimálbér 105 ezer forintra, a garantált bérminimum 122 ezerre nőtt , eközben a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék. A minimálbér összege tavaly 101 500 forint volt havonta, a garantált bérminimum összege pedig havi 118 ezer forint volt. Összességében tehát a minimálbér és a garantált bérminimum 3,4 százalékos emelése nem tekinthető jelentősnek..
