A tavalyi évhez képest eggyel csökkent az adófajták száma Magyarországon, jelenleg 59 adónemből kell a Kormányzatnak a költségvetés bevételeit megtermelni. A változás dinamizmusa ugyan nem, iránya viszont biztatónak tűnik - foglalta össze Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Az Európai Bizottságnak is lesz néhány megjegyzése
Tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó „hitelintézeti járadék” és ugyancsak kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Utóbbit az magyarázza, hogy azt a Bizottság uniós jogba ütközőnek minősítette, a Kormány pedig jobbnak látta teljesen megszüntetni azt. Ebben tehát nem várhatók további csörték Brüsszellel.
Nem úgy az újonnan bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás esetében. Ez a már kihirdetett adónem jövő év január 1-jén lép majd hatályba, éppen azon a napon, amikor az idén még 18%-os áfamérték alá tartozó éttermi szolgáltatások áfamértéke 5%-ra csökken. Az új adónem pont ugyanebből a szolgáltatáskörből származó (nettó) bevételre lesz fizetendő, 4%-os mértékkel. Ez az új adónem azonban több szempontból is sértheti az EU áfa-irányelvét, ezért ahhoz várhatóan az Európai Bizottságnak is lesz néhány megjegyzése.
Továbbra is az áfa
A fenti, apróbb változásokon kívül az idei adószerkezet semmilyen lényegi eltérést nem mutat a tavalyihoz képest, és ezen a rekord alacsonnyá, 9%-ossá vált társasági adómérték sem változtat. Továbbra is velünk élnek a szinte kimutathatatlan bevételt produkáló adónemek, így például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adó, amely 2016-ban sem hozott 32 millió forintnál több bevételt az államkasszának.
Az adóbevételeink túlnyomó többségét továbbra is az áfa produkálja (2016-ben is az előző évivel szinte megegyező, kb. 3300 milliárd forint), ami a 27%-os rekord-áfakulcs fényében nem is meglepő – őt követi a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó.
Előrelépés 2017-ben viszont a munkabért terhelő adók csökkenése: a szociális hozzájárulási adó 5%-os csökkenése remélhetőleg hozzá fog járulni a gazdaság kifehérítéséhez. Ennek ideje volt, mert Magyarország 2015-ben még mindig a 4. helyen állt az OECD országok közül a munkabért terhelő adómértékek tekintetében.
