A SZÉP-kártya váltotta ez évtől a már megszokott üdülési csekket és részben az étkezési utalványt. A kártyára éves szinten a munkáltató legfeljebb 450 ezer forintot utalhat, amelyből szálláshely-szolgáltatásra, egészségmegőrző szabadidős tevékenységre, illetve vendéglátóhelyi melegétkezésre költhet a munkavállaló.
Idegenkednek tőle
A kártyásított juttatásnak sok előnye van Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint, különösen a kkv-k szemszögéből. Korábban az étkezési utalványokat vagy az üdülési csekkeket a munkáltatónak meg kellett rendelnie, át kellett vennie, és ki kellett osztania a dolgozóknak minden hónapban, és alá kellett íratnia az ehhez kapcsolódó papírokat. A kártya sem a munkáltatónak, sem a dolgozónak nem kerül pénzbe, újabb adminisztratív terhek nélkül lehet rá utalni - a bérekhez hasonlóan - az adott összeget.
A kártya az elfogadóhelyeknek is kedvező. Az utalványrendszer 6-8 százalékos jutalékával szemben mindössze 1,5 százalék a törvényben előírt maximális jutalék mértéke, emellett egyszerűbb a kezelése is. Várhatóan a pénzükhöz is gyorsabban fognak hozzájutni a kereskedelmi szolgáltatók - véli az adószakértő. Mégis erős negatív visszhangja van az OTP, a K&H és az MKB Bank által kibocsátott kártyának, feltételezhetően azért, mert a korábban piaci módon működő rendszert az állam erősen leszabályozta. Vámosi-Nagy úgy véli: politikai megközelítésben valóban nem szép negligálni a piacot, de a vállalkozások összességében - a munkáltatók és az elfogadóhelyek is - jól járnak. (Az elfogadóhelyek számának növeléséért állítólag a kártyát kibocsátó bankok is sokat tehetnek.)
- Az egyszerűsítésnek a munkáltatók örülnek, a munkavállalók kevésbé. Pedig a SZÉP-kártya kényelmes és átlátható - hangsúlyozza a szakember, aki szerint ez a szituáció emlékeztet arra, amikor bevezették a munkabér kötelező bankszámlára utalását. Bár akkor a munkavállalók többsége nem szerette, ma már mindenki számára ez a természetes. Ráadásul a két évig érvényes kártya elvesztése nem jelenti a rá utalt keret elvesztését - szemben azzal az esettel, amikor az üdülési csekk veszett el -, a bankok éppúgy letiltják és pótolják a plasztikot, mint a bankkártyákat.
Kompenzációra nem jó
A cafeteria adóterhének 30,94 százalékra emelése - 2012. január 1-jétől 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a juttatás után - viszont valóban nem vállalkozásbarát lépés, bár még mindig olcsóbb a juttatás, mint a bér. Ha cafeteria, akkor 131 forintból lesz nettó 100 forint, míg ugyanennyi nettó bér körülbelül 190 forintjába kerül a munkáltatónak. A bércsökkenés munkáltatói kompenzálásában ennek ellenére csekély a cafeteria előnye.
- A jogszabályalkotó ezt csak nagyon korlátozottan engedi meg. Kizárólag a munka törvénykönyvében szabályozott - a közbeszerzésen indulás és az állami pályázatokon való részvétel előfeltételeként szereplő - kétharmados előírás esetében lehet élni a lehetőséggel úgy, hogy a cafeterianövekmény egynegyede vehető figyelembe. A szociális hozzájárulási adóból - az összes munkavállaló esetében megvalósuló elvárt béremelés esetében - érvényesíthető kedvezménynél viszont egyáltalán nem vehető figyelembe, itt csak a nettó bér számít - mutat rá Vámosi-Nagy Szabolcs.
A hatályos adójogszabály szerint a keretek három hónapra visszamenőlegesen feltölthetők, így az a vállalkozás, amelyik most dönt a cafeteriajuttatás mellett, áprilisi utalással utólagosan még 2012. első negyedévét is lefedheti. Március elején ezért sem látható még pontosan, hogy összességében hogyan változott a cafeteriát adó cégek száma és a juttatások átlagos mértéke.
Visszaesés valószínűsíthető
Mintegy 10 százalékponttal, 53 százalékra csökkent a béren kívüli juttatást nyújtó cégek aránya a K&H január végi, 700 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves kutatása szerint. A cafeteriatrend.hu január végi felmérésére válaszoló 1080 munkáltatónak pedig 7,8 százaléka szüntette meg teljes egészében a juttatási rendszerét. Fata László cafeteriaszakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a megkérdezettek 2,5 százaléka viszont éppen 2012 elején kezdte el használni a béren kívüli elemeket a juttatási rendszerében. A növekvő terhek miatt az összkép azonban a cafeteriatrend felmérése szerint is visszaesést mutat: a munkaadók 52,6 százaléka csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, és csak 9,1 százalék növelte.
- A változások mértékét átlagolva 2012-ben nettó 15,3 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2011-ben - mutat rá Fata László.
