A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a vezető tisztségviselőt kinevező gazdasági társaságok pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphetnek fel az érintett tisztségviselőkkel szemben. A NAV általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetőség, tipikusan akkor, ha a vezető tisztségviselő előre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni az adótartozásait, mégsem a NAV mint hitelező érdekeinek a szem előtt tartásával jár el.
A Kúria szerint a NAV által a vezető tisztségviselőkkel szemben indított végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást. A Kúria jelentése szerint ez azzal magyarázható, hogy a NAV részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról, azaz a NAV még az eljárás megindítása előtt hatékonyan fel tudja mérni a végrehajtás várható sikerét.
A vezető tisztségviselők az őket megbízó gazdasági társaságok által is felelősségre vonhatók, ha a NAV ellenőrzése során nem kellő gondossággal járnak el, vagy nem készítik fel a munkavállalókat a várható NAV-ellenőrzésre.
A kialakult bírósági gyakorlat értelmében a vezető tisztségviselők nem hivatkozhatnak arra, hogy az ellenőrzésük alatt álló munkavállalók nem jól látták el a feladatukat, és arra sem, hogy nem rendelkeztek a tisztségük ellátásához szükséges szakértelemmel. A vezető tisztségviselőkkel szemben alapvető elvárás, hogy kellő gondossággal lássák el a feladatukat, amibe beletartozik az is, hogy a társaságot ne érje meglepetésként a NAV ellenőrzése. Ez leghatékonyabban úgy érhető el, ha a társaságnál kialakított rendje van az adóhatósággal való együttműködésnek, és a társaság munkavállalói tisztában vannak azzal is, hogy milyen esetben van szükség külső tanácsadó, szakértő bevonására is.
A jövő évtől hatályba lépő adóeljárási szabályozással még nagyobb hangsúly helyeződik a vezető tisztségviselők felelősségére. Jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV-ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására, mert az új adóeljárási szabályok értelmében a fellebbezési eljárásban már nem lehet majd olyan új tényre és új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a vállalkozásnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, az adott tényre nem hivatkozott.
