Februárban a rövid hónap ellenére 2529 cég szűnt meg Magyarországon, adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Az adat – 14,4 százalékos növekedés a megelőző év februárjához képest – megerősíti az elmúlt hónapok erős növekedési trendjét. Ennél is rosszabb képet fest a cégvilágról az utolsó három hónapra visszatekintő megszűnési átlag, ami egy év alatt 26 százalékkal emelkedett.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Februárban a januárinál 272-vel több, összesen 2527 céget töröltek a cégbíróságok Magyarországon. „Magas szinten stabilizálódott a megszűnések száma, és félő, hogy a következő hónapokban tovább
emelkedik, hiszen a vártnál rosszabb GDP-adat azt valószínűsíti, hogy a válság tovább szedi áldozatait” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. A tervezett kormányzati intézkedések, mint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vagy a késedelmes fizetések szabályozása segíthet a lánctartozások felszámolásában és a behajthatatlannak tűnő kintlévőségek rendezésében, de az ördög ezúttal is a részletekben rejlik: a fő kérdés az, hogy milyen apparátus fogja a szabályokat betartatni, és mekkora hatékonysággal.
Kilátástalan a cégek helyzete
Az elmúlt három hónapban átlagosan 2528 társaság szűnt meg az országban havonta, ami 26 százalékkal több a 2012 elején regisztrált 2009 darabos háromhavi átlagnál. „Jól látszik, hogy tartós tendenciáról beszélhetünk: a cégek helyzete kilátástalan, a nemfizetések miatt sokszor azok sem bírják a nyomást, akiknek még van munkájuk” – mondja Tóth Tamás.
Végrehajtás, adószámfelfüggesztés – A cégek fele sáros valamiben
Közel 390 ezer olyan cég van Magyarországon, amely legalább 3 éve működik és ezeknek csupán 48 százalékát nem érintette soha semmilyen negatív esemény (NAV eljárás, bírság, bírósági határozat). Amennyiben a fiatalabb cégeket is belevesszük az elemzésbe, akkor azt látjuk, hogy csupán 53 százalékuk negatív esemény „szűz”, azaz gyakorlatilag minden második cégnek volt már valamilyen bírsága, végrehajtása.
Ezzel párhuzamosan drámaian visszaesett a cégalapítások száma is. Ennek hátterében az áll, hogy február utolsó hetében egyáltalán nem, és előtte is alig néhány cégalapítást tett közzé a cégbíróság. „Csak feltételezni tudjuk, hogy a társasági szerződéseknek az új cégadat-nyilvántartási jogszabályok miatt tömegesen érkező módosítása akasztotta meg a normál ügyvitelt a cégbíróságokon. Teljesen kizárt ugyanis, hogy ne lenne folyamatban számos cégalapítás. Hivatalos megkeresésünkre azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól nem kaptunk választ a leállás okára” – mondja ezzel kapcsolatban Tóth Tamás. Az igazgató biztos benne, hogy márciusban és áprilisban a cégbíróságok pótolják a lemaradást, így a következő hónapokban várhatóan több bejegyzést tesznek majd közzé, mint a mögöttünk állókban.
Adminisztratív intézkedések a háttérben
„A felszámolási és végelszámolási statisztika kedvező alakulása mögött adminisztratív intézkedések húzódnak meg, tavaly március óta ugyanis megszűnt a hatóságok által kezdeményezett kényszer-végelszámolás intézménye, amit sokszor felszámolás követett az érintett cégeknél – hívja fel a figyelmet az Opten igazgatója.
Kevesebb felszámolás indult
Februárban 1473 felszámolás indult adósságot felhalmozó cégekkel szemben, ez 23 százalékos csökkenés a megelőző év februárjához képest. Ezzel párhuzamosan 905 társasággal szemben kezdeményeztek végelszámolást a tulajdonosok, ami nem meglepetés az előző havi 1100-hoz képest, ugyanakkor 73 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
