Kiemelte: a rendelet részletesen leírja a szolgáltató és a fogyasztó teendőit vélelmezett áramlopás esetére, az egyik fontos változás, hogy a szolgáltatónak tájékoztatást kell adnia a fogyasztó számára a mérőóra vizsgálatáról, és abban részleteznie kell az eljárás lényegét, a jogokat.
A mérőóra vizsgálatát helyszíni eljárás keretében kell lefolytatni, ezt kötelező dokumentálni, az erről készített jegyzőkönyvben a fogyasztó megjegyezést tehet – ismertette Baranovszky György.
A Budapesti Békéltető Testület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztónak együttműködési kötelezettsége van, a helyszíni mérőóra vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvben pedig mindenképpen jelezzék észrevételeiket, az eljárásnál célszerű a tulajdonosnak jelen lennie.
Kötbért vagy bírságot abban az esetben szabhat ki a szolgáltató, ha bizonyítani tudja, hogy a mérőóra a beszereléskor nem volt hibás, sérülésmentesen adták át a fogyasztónak – mutatott rá Baranovszky György.
A rendelet fontos határidőket ír elő a szabálytalan áramvételezés megállapítására, lehetővé teszi igazságügyi szakértő igénybe vételét a fogyasztó számára is. Szabálytalan áramvételezés esetén a kötbér, bírság kiszámítására is tartalmaz előírást a rendelet, például ismétlődés esetén nagyobb pénzbüntetés szabható ki – ismertette a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A közüzemi munkacsoport vezetője szólt arról, tapasztalatuk szerint vitára ad okot, hogy a fogyasztó nem veszi észre, ha a mérőóra megsérül, vagy nem jelenti azt a szolgáltatónak, nincs jelen a mérőóra ellenőrzésekor. Gondot jelent az is, hogy a fizetési meghagyásról, a kikapcsolásról nem mindig szabályosan értesítik a fogyasztókat – tette hozzá Kott Andrea.
