A Kovászna megyei indítványban felidézték, hogy a 2008-ban elfogadott magyar pálinkatörvény alapján a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának kajszibarackpárlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik. „Annak ellenére, hogy Székelyföldön a mindennapokban használjuk a pálinka kifejezést, és fogyasztjuk a terméket, a magyarországi pálinkatörvény mégis tiltja a kifejezés használatát. Mi, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei tisztelettel kérjük ezen törvény módosítását az ésszerűség mentén, azazhogy Magyarország jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés” – áll a dokumentumban. (Nem véletlenül hajtanak erre a termelők: az uniós védjegy ugyanis megduplázza a termék árát.)
A dokumentum arra is kitér, hogy Székelyföldön minőségi párlatok készülnek házilag vagy kisüzemekben, ezért kezdeményezik a pálinka felvételét a Székelyföldi Értéktárba.
Korábban az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői szorgalmazták a pálinka terméknév erdélyi kiterjesztését, és erről tavaly augusztusban a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel is megbeszélést folytattak. Az erdélyi pálinkakészítők szakmai szervezete azt kérte, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők.
