Vállalkozóként biztosan mindenki tudja, hogy évente el kell készítenie, és közzé kell tennie cégének mérlegét és eredménykimutatását. Az eredménykimutatásból többek között kiolvasható, hogy a vállalkozás az adott évben nyereséges, vagy veszteséges volt. Ha nyereségesek voltunk, az általában azt jelenti, hogy több volt a bevételünk, mint a költségünk, vagyis minden rendben van. Ez ebben a formában csak részben igaz, a helyzet ennél lényegesen összetettebb. Annak ellenére, hogy vállalkozási eredményünk pozitív, cégünk bizony komoly bajban lehet. Ez elsőre ellentmondásnak hangzik, hogyan lehetséges mindez? Ennek megértéséhez pontosítsunk, tisztázzunk néhány alapfogalmat.
Értékesítés nettó árbevétele: a vállalkozás hétköznapi, normál műkődésével szerzett bevételek, melyek az áfát nem tartalmazzák.
Anyagjellegű ráfordítások: költség, vállalkozói bevételünk megszerzéséhez szükséges anyagok megvásárlására fordított kiadások.
Egyéb ráfordítások: ide tartoznak az igénybe vett szolgáltatások és az adók is.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: az adott évben megszerzett összes árbevételünk, és azok megszerzésére fordított kiadásaink különbözete.
A mérlegben találjuk egy vállalkozás követeléseinek és kötelezettségeinek összesítését. A követelés az, amivel nekünk tartoznak: kiállítottunk egy számlát, és még nem fizették ki. A kötelezettség pedig az, amivel mi tartozunk: a cikkben szereplő példánál maradva, kiállított számlánk után bevallott, de még be nem fizetett áfa összege. Ezek a mérlegsorok csak a követelések, és kötelezettségek összegét mutatják, azt, hogy ezek közül mennyi a lejárt –határidőre nem teljesített-, azt nem. Így ahhoz, hogy a mérleg alapján egy vállalkozás anyagi helyzetéről, stabilitásáról valós képet kapjunk, ismerni kell az egyes mérlegsorok mögött álló valós gazdasági eseményeket.
Az eredménykimutatás mindig egy adott időszak (jellemzően egy naptári év) végén fennálló pillanatnyi helyzetet mutat meg. Azt, hogy miként alakultak az adott időszak bevételei és kiadásai. Az is kiderül belőle, mennyi pénzzel tartoznak nekünk, és nekünk mennyi, adott pillanatban fennálló fizetni valónk (kötelezettségünk) van. Azt, hogy az adott időszakon belül vállalkozásunk pénzmozgása hogyan alakult, az eredménykimutatásból nem fogjuk látni. Azt a cash-flow mutatja meg.
Cash-flow: a valós pénzmozgás
A cash-flow az alkalmas eszköz arra, hogy lássuk, egy adott pillanatban ténylegesen mennyi pénzünk van (illetve azt, hogy mennyinek kellene lenni). A cash-flowból derül ki, hogy egy adott időszakon belül ténylegesen mennyi kiadásunk és bevételünk volt, ahogy az is, -mondjuk a következő hónapban- mikor, és mennyit kell kifizessünk, és mikor, mennyi bevételre számítunk kiállított számláink után.
Miért fontos ez a gyakorlatban? Hogyan állhat elő, hogy egy beszámoló alapján nyereséges cég akár csődbe is mehet? Nézzünk egy egyszerű példát: felkérnek minket egy munkára, ahol másfél hónapon át különböző rendezvényeken kell tolmácsolnunk, 1.000.000 forint + 27% áfa munkadíj ellenében. Ismét csak az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a megbízással összefüggésben vállalkozásunknak semmiféle elszámolható költsége nem keletkezik. A munkát november-december hónap folyamán végezzük el, decemberi teljesítéssel, december 30-án számlázzuk le, 30 napos fizetési határidővel.
A gyakorlatban várjuk, hogy megérkezzen az 1.270.000 forint, áfát is tartalmazó munkadíjunk, azonban mi történik számviteli értelemben? Számlánk kiállításának pillanatában keletkezik 1.000.000 forint követelésünk (amely cash-flownkban majd csak akkor fog látszani, ha ténylegesen beérkezett), és keletkezik 270.000 forint kötelezettségünk (fizetendő áfa), továbbá iparűzési adó és társasági adófizetési kötelezettségünk is. Cash-flow szempontból most figyeljünk csak az áfára: azt január 20-ig be kell, hogy fizessük, miközben számlánkat, így annak áfáját is csak január 30-án fizetik ki nekünk. Így erre az időszakra –ha nincs ennyi tartalékunk- cash-flownkban egy lyuk keletkezik, azaz átmegy mínuszba. Január 21-től ugyanis meg nem fizetett áfánk immáron lejárt kötelezettség lesz, vagyis olyan kötelezettség, amit határidőre nem fizettünk meg.
Hasonló problémák elkerülése végett vezessünk pontos cash-flowt, szabadon elkölthető pénzüket minden pillanatban pontosan tartsuk nyilván. Egy új munka, új megrendelés elvállalása esetén mindig vizsgáljuk, hogy azt megállapodásnak megfelelően mikor kell, hogy kifizessék, az adott ügylet után várhatóan mennyi lesz az áfafizetési kötelezettségünk, és ennek a fedezete rendelkezésünkre áll-e. Az áfa tervezésében kérjük könyvelőnk segítségét, egy idő után azonban ezt mi is el tudjuk végezni: azt, hogy bevételünk után mennyi áfát kell fizetni, egyszerű szorzással mi is ki tudjuk számolni. Vállalkozóként tudjuk, hogy egy munka elvégzése mekkora költségekkel jár. Kérjük meg könyvelőnket, mondja el, hogy jellemzően előforduló költségeink után melyek áfája igényelhető vissza. Ezeket összesítve, majd szembeállítva a fizetendő áfával látni fogjuk, mennyi adófizetési kötelezettségünk keletkezik. Ami még rendkívül fontos, fizetendő áfánk esetén a számlán szereplő teljesítési időpont a meghatározó, azaz egy novemberi teljesítésű munkát hiába csak februárban számlázunk ki, annak áfáját –attól függően, havi, negyedéves, vagy éves áfabevallók vagyunk- vagy decemberben, vagy januárban kell bevallanunk és megfizetnünk.
Látható tehát, hogy némi körültekintéssel elkerülhetjük, hogy hasonló helyzetbe kerüljünk. Emellett vállalkozásunk likviditásának biztosítását segíthetjük pénzforgalmi áfa választásával, és/vagy egy folyószámlahitel igénylésével is.
Vuray György vallalkozas-okosan.blog.hu
