Szintén fontos, hogy ha az adózó ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet vall be, akkor a kellemetlen következmények elkerülése érdekében vizsgálja meg, hogy az adott ügylet valóban megfelel-e az ellenőrzött tőkepiaci ügylet Szja törvényben megfogalmazott definíciójának, mivel a kedvezményes adózás (szocho-mentesség és adókiegyenlítés) csak ebben az esetben alkalmazható. Az pedig elkerülhetetlen, hogy a magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással, mivel e jövedelemtípus vonatkozásában az adót minden esetben az adózó köteles bevallani és megfizetni. Ennek hiányában így javasolt megkeresni az érintett szolgáltatót.
A kriptoügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített SZJA bevallástervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé, azonban erre a gyakorlatban még viszonylag kevés példa mutatkozik. Ennek következtében az adózók széles köre gondolhatja, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügyleteket el lehet rejteni az adóhatóság elől. Az adóhatóság azonban 2024-ben kiemelt figyelmet fordít e jövedelmek azonosítására is.
Amit az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes tudni, az, hogy a kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, amikor az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre (hagyományos pénzre, mint például a forint, dollár, euró stb.) vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel. Az adózók tehát csak azután számíthatnak adóellenőrzésre, miután a kriptovalutát újra fiat pénzre váltották (vagy azzal eszközt, szolgáltatást vásároltak) és ezt követően nem tettek eleget bevallási- és adófizetési kötelezettségüknek.
