Érdemes ekkor a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelmekre is gondolni, különösen mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024-re előirányzott adóellenőrzési terve alapján a korábbi években már megszokott, klasszikusnak tekinthető ellenőrzési célpontok mellett fokozottabb ellenőrzésre számíthatnak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és a kriptovalutával végrehajtott ügyletekből jövedelmet szerzők is.

Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője szerint azzal általában tisztában vannak az adózók, hogy amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, ez esetben a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a NAV felé, melynek következtében a NAV még az SZJA-bevallási tervezetben is feltünteti az ily módon szerzett jövedelem összegét.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy amennyiben a magánszemély külföldi banknál vagy befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával és ennek következtében külföldről származó bevétele keletkezik, a külföldről történő kifizetésre vonatkozó adatokkal a magánszemélynek saját magának kell kiegészítenie a bevallástervezetét, hiszen az adóhatóság az SZJA bevallástervezet készítésekor nem rendelkezik erre vonatkozó információval.

Lehetnek olyan adózók, akik úgy gondolják, hogy mivel a NAV nem rendelkezik automatikusan információval ezekről a külföldi ügyleteikről, azt akár el is titkolhatják az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi banknál és befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlákról és pénzforgalmi számlákról, több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Ennek köszönhetően ellenőrzéskor az adóhatóság akkor is be tudja gyűjteni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó kifizetések adatait, ha a bevétel külföldről származott és az adózó eltitkolta azt – figyelmeztet a szakértő.