A munkavédelmi szabályokat is átírhatja a koronavírus

Várhatóan még szeptemberben dönt az Országgyűlés a Munka Törvénykönyvének módosításáról a koronavírus-járvány miatt. A távmunkára vonatkozó passzusokról gyorsan megegyeztek a munkaadók és munkavállalói szervezetek, kivéve a munkahelyi balesetet. A cégek előtt álló új kihívásokról kérdeztük Kalocsai Ákos munkavédelmi szakértőt.

A veszélyhelyzet kihirdetésekor a munkáltatók többsége kénytelen volt azonnal hazaküldeni az irodai dolgozókat akkor is, ha korábban a vezetőség hallani sem akart a home office bevezetéséről. A távmunka azonban a legtöbb helyen bevált, ráadásul a munkavállalók közül is sokan megkedvelték, így a cégek többsége a nyár folyamán is lehetővé tette az otthoni munkavégzést. Volt, ahol heti egy-két nap bejárást írtak elő, máshol bevezették az A és B hetet, a munkatársak rotációs rendszerben dolgoztak hol otthon, hol az irodában.

A vállalati beszámolók szerint az ideiglenes munkarend általában augusztus 31-ig szólt, a nyarat pedig a HR-esek kihasználták, hogy kialakítsák az ősztől érvényes új állandó működési modellt. A dolgozók legnagyobb örömére – vállalatmérettől és ágazattól függetlenül – úgy tűnik, bizonyított a távmunka, és továbbra is lesz lehetőség akár heti több napot is otthonról dolgozni. Olyan cégről szinte nem is hallottunk, ahol szeptembertől teljesen visszaáll a korábbi irodai struktúra és semmilyen lenyomata nem marad az elmúlt fél évnek.

– A kialakított gyakorlat miatt sok cégnél újraírják a munkaszerződéseket, új dolgozói támogatásokat vezetnek be, de a távmunka ezen felül is hoz új kihívásokat. Az irodai munkakörnyezet esetében egyszerű volt definiálni a munkahelyet, a munkahelyi balesetet, a munkáltatói felelősséget, de más a helyzet, ha az íróasztal a nappaliba költözik. Ráadásul közel sincs vége a járványhelyzetnek, a termelővállalatok pedig nem tudják hazaküldeni a munkavállalóikat. Ők járványhelyzet idején is kötelesek biztosítani munkavállalóiknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételeket – hívja fel a figyelmet Kalocsai Ákos, a Kalocsai Munkavédelem ügyvezetője.

A szakember úgy látja, legalább három forgatókönyvet kell mérlegelni a megfelelő munkavédelmi szabályozás kidolgozásakor: gondolni kell a termelőkre, akik folyamatosan a cégnél dolgoznak, azokra, akik otthon maradnak, onnan végzik a feladatukat, és azokra, akik csak ideiglenesen, a járványhelyzetben kényszerülnek home office-ra.

„Ideiglenesek” munkavédelmi teendői

– Véleményem szerint a Munka Törvénykönyvében nevesített munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a home office-ra meghatározott 44 munkanap – 53. § (2) bekezdés – után, amennyiben a dolgozó elfogadja a home office folytatását, akkor módosítani kell a munkaköri leírását annak érdekében, hogy a munkavégzés távmunkavégzéssé alakuljon át. Innentől a távmunkára az  1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) VII/A. fejezetében, illetve a 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) 87. pontjában nevesített szabályokat kell alkalmazni.

Kalocsai szerint a már meglévő munkavédelmi szabályzatot a munkáltatónak ki kell egészítenie: a szabályzásba be kell építenie a home office-ból történő munkavégzés főbb szabályait, a járvány elleni védekezés legfőbb lépéseit a munkaterületre való biztonságos belépés szabályaitól a dolgozók közötti kapcsolattartásra vonatkozó utasításokon át az otthoni munkavégzés ellenőrzésének definiálásáig. Szintén fontos, hogy a home office-t - meghatározott idő után - át kell minősíteni távmunkavégzéssé és erről a szabályzatban is rendelkezni kell.

De mit tegyenek az 50 fő alatti cégek, amelyeknek nem kötelező munkavédelmi szabályzatot készíteni? Az esetükben elegendő a részletes járványhelyzeti szabályozás.

„Termelők” munkavédelmi teendői

A termelővállalatok a járványhelyzet idején is kötelesek biztosítani munkavállalóiknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételeit a munkahelyen az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről értelmében. Ez kimondja, hogy a munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. A munkavédelmi szabályozás – vagy ennek hiányában a járványhelyzeti szabályozás – tartalmi követelményei nem térnek el a fentebb leírtaktól, ugyanakkor számukra kockázatértékelést és munkavédelmi oktatást is előírnak a jogszabályok.

– A meglévő időszakos oktatáson felül a dolgozót ki kell oktatni a megváltozott járványügyi helyzetből. Ezt szükség szerint ismételni kell a munkáltató vagy a munkáltató által megbízott munkavédelmi szakember által meghatározott időpontban. A fontosabb jogszabály-módosítások, bejelentések adhatnak erre okot – mutat rá Kalocsai és hozzáteszi: – A járványügyi helyzetre tekintettel új kockázatértékelésre vagy a régi kiegészítésére is szükség van. Ebben munkakörönként kell elvégezni a kockázati értékelést, ki kell fejteni, hogy növeli-e a járványhelyzet egy adott munkakör/munkafolyamat kockázatát, ha igen, hogyan, mennyivel, megfelelő-e a cég által bevezetett járványügyi szabályzás és ellenőrizni kell, hogy a szabályzásban megfogalmazottak a valóságban megfelelően működnek-e.

„Maradók” munkavédelmi teendői

Egyes munkáltatók továbbra a COVID-19 alatt kialakult távmunkát ösztönzik. Ebben az esetben a munkáltató a Munkavédelmi törvény 87. pontjával összhangban munkavédelmi szabályzatban köteles szabályozni a távmunkavégzést. Amennyiben a munkáltató nem kötelezett munkavédelmi szabályzat készítésére, ezt megteheti például munkaköri leírás módosításával is, de készíthet kizárólag a távmunkára vonatkozó céges szabályozást is. A munkavédelmi szabályzat járványügyi részét távmunka esetén külön nem kell szabályozni, hiszen a munkavállaló otthonában tartózkodik, melyre az országos tisztifőorvos, illetve a kormány által kiadott szabályok az irányadóak.

Kockázatértékelésre azonban ebben az esetben is szükség van. A távmunkában dolgozók esetén ki kell térni a képernyős munkahely megfelelőségére, a munkaeszközök megfelelőségére, a munkaeszközök és egyéb feltételek (pl.: érintésvédelem) biztosítására, a munkakörnyezet – világítás, zaj, hőmérséklet – megfelelőségére, a pszichoszociális tényezőkre és a munkaidőre. És azt se felejtsük el, az otthoni munkavégzésnél is biztosítani kell az óránkénti 10 perces pihenőidőt normál munkamenet, illetve online meetingek esetén is.

– A munkáltató köteles a távmunkavégzés keretében dolgozó munkatársával megállapodni arról is, hogy mi a munkavégzés pontos helye a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyén belül. Ezzel elkerülhetők olyan későbbi vitás kérdések, hogy mi számít például munkahelyi balesetnek – teszi hozzá a szakértő.

 

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo