A sportturizmus évének kiáltották ki 2017-et, köszönhetően többek között a júliusi vizes vb-nek. Budapest és Balatonfüred mellett július végén, a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) idején Győr és környéke is nagy forgalomra számíthat, augusztus végén pedig a cselgáncs-világbajnokság hozhat újabb látogatóhullámot az országnak.
A szervezők becslései szerint július 14. és 30. között a FINA Vizes Világbajnokságon remélhetőleg több mint 2500 sportoló száll vízbe, augusztus 7. és 20. között pedig, a 17. FINA Masters Világbajnokságon 15 ezer versenyző is részt vehet, így kísérőkkel együtt összesen 40 ezer ember érkezésére számítanak a két helyszínen, Budapesten és Balatonfüreden – közölte a Turizmus.com szakportál. És ez még csak a hivatalból itt lévők száma, összességében 350 ezer körüli látogatóban reménykednek a szervezők.
Ráadásul a világbajnoksággal egy időben zajlik a Forma–1 magyar futama, így a szakértők szerint a jelenleg nyilvántartott 19 ezer budapesti szállodaszoba egyszerűen kevés lesz. Ez annyiban jó hír, hogy ennek köszönhetően az események a teljes agglomerációt húzzák majd magukkal, oda is juthat a plusz bevételből. A világbajnokságot szervező és lebonyolító Bp2017 Nonprofit Kft. a Turizmus Panorámának adott márciusi nyilatkozata szerint a szállodai férőhelyhiány miatt nem kell aggódni, mert a Forma–1-et szervező Hungaroring Zrt.-vel együttműködve közösen találtak megoldást az idelátogató turisták elszállásolására, ennek részleteit azonban nem árulták el.
Emelkedik, és még nincs vége
Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a vizes világbajnoksággal Magyarországra irányuló figyelem hatására nemcsak a foglaltságban, hanem az árbevételben is emelkedést vár az idén az MTI beszámolója szerint. A szállodaszövetség számításai szerint idén júliusban és augusztusban a tavaly nyári szezonhoz képest átlagosan 25 százalékkal nő a budapesti szálláshelyek árbevétele. Flesch Tamás, a MSZÉSZ ügyvezető elnökségi tagja a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, azzal együtt is elkelnek a szobák, hogy a főszezoni árakhoz képest a sportesemények idején átlagosan 30-40 százalékkal drágább a fővárosi kínálat. A budapesti szállásdíjak azonban az emeléssel sem szárnyalják túl a bécsi hotelek eseménytelen időszakokban jellemző árszintjét.
Nem csak a szálláshelyek örülhetnek
A versenyek mellett, mint a korábbi vb-ken is, fontos szerepet kap majd a szórakoztatás is az úgynevezett „market street”-eken. A kirakodóvásárok Budapesten a Duna Arénánál és a Margitszigeten, valamint Balatonfüreden is egész napos programokkal várják a turistákat, sportkedvelő közönséget. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ a közlése szerint minden eszközzel azon lesz, hogy a tartózkodás meghosszabbítására ösztönözze a turistákat, vagyis nem csak a közvetlenül érintett szolgáltatók és kereskedők húzhatnak hasznot az érkezőkből. Flesch Tamás szerint az erős vendégforgalom után befizetett adóforintok kárpótolják majd a költségvetést a versenyszervezéssel járó (szinte követhetetlenül növekvő) kiadásokért.
De ki szolgálja ki ezt a tömeget?
Ahogy a szervezők élvezettel ismételgetik, a világ egyik legnagyobb sporteseményéről van szó, aminek megrendezésére csupán két éve volt hazánknak, mivel Budapest és Balatonfüred a mexikói Guadalajara visszalépése miatt 2015-ben kapta meg a rendezés jogát. Így, bár az építkezések lebonyolítását fel lehetett gyorsítani, a strukturális problémák megoldására nem volt idő.
Pedig a most hatalmas – és természetesen örvendetes – terhelésnek kitett vendéglátó- és turisztikai ágazat csaknem három éve küzd súlyos munkaerőhiánnyal. A külföldre távozók növekvő száma, a Ratkó-nemzedék nyugdíjba vonulása és a közmunkaprogram hirtelen több tízezer munkavállalót vont ki a munkaerőpiacról, a megoldások pedig lassan alakulnak. Az egyik ilyen az ágazatban bevezetett – és azóta rengeteg kérdést felvető – áfacsökkentés volt, ami a vendéglátásban dolgozók béreit teheti versenyképesebbé, de nyilván nem fél év alatt oldja meg a problémát. A munkaerőhiány enyhítésére mindent megpróbál a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ). Próbálják visszacsábítani a munkaerőpiacra a friss nyugdíjasokat, de a menekültstátusszal rendelkezőknek és a közmunkásoknak is munkát adnának, valamint szeretnék a közmunkásokat is a versenyszféra felé terelni, akikből így előbb-utóbb szakképzett dolgozók lehetnének, de már betanított munkaerőként is nagy hasznára lennének az ágazatnak a szakértők szerint.
Kép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nincs gyors megoldás
A vendéglátó vállalkozásoknak már a tavalyi szezonban a krónikus munkaerőhiány okozta a legfőbb gondot. A Dél-Balatonon csökkent a forgalom, és volt, ahol a hiányzó személyzet miatt később vagy egyáltalán nem nyitottak ki. „Az ország bármelyik pontján, így Budapesten is folytatott konzultációinkból az szűrhető le, hogy jelenleg az ágazat minden szereplőjének legnagyobb gondja a minőségi munkaerő hiánya. Értelemszerűen ez a csúcsidőszakokban – így kiemelten a budapesti nagy rendezvények alatt is – még komolyabb problémát okoz. Erre a hátralévő néhány hónapon belül átfogó megoldás láthatóan nem születhet” – nyilatkozta Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára. A szervezet tárgyal stratégiai megoldásról, gyűjti a javaslatokat, azonban a részletek még a kidolgozás fázisában sincsenek.
Diákok és plusz pénz kell
Budapest turistaforgalma folyamatosan meghaladja az ország egyéb részeiét, a megnövekedett forgalomból itt értelemszerűen nagyobb fedezet áll rendelkezésre a munkaerőhiány kezelésére is– tette hozzá Böröcz Lajos, aki szerint határozottan segítséget nyújt a versenyhátrány leküzdésében az idéntől csökkentett vendéglátó-áfa, ami már javította a vendéglátók pozícióit a munkaerő megtartásában. Ugyanakkor véleménye szerint a nyári csúcsidőszakban garantáltan szükség lesz valamennyi erőforrás koncentrált bevonására. „Biztosak vagyunk benne, hogy ott lesz a frontvonalban valamennyi tulajdonos” – mondta a főtitkár, hozzátéve, a problémák egy részét a nyáron rendelkezésre álló diákmunkaerőből lehet majd kezelni.