„A magyar vállalatok a fejlesztésekre koncentrálnak, már az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogramot megelőzően is elérkezettnek látták az időt, hogy a korábbi években elhalasztott beruházások egy részét a következő 12 hónapban megvalósítsák. Ebben a törekvésükben segíti a kis- és középvállalkozásokat a 2,5 százalékos, valóban kedvezményes hitelprogram is. A rendelkezésre bocsátott összeg nem elhanyagolható mértékű, hiszen a magyar összbanki KKV hitelek 21 százalékát teszi ki” – mondta Dezse Margaret, az EY Tranzakciós Tanácsadási Üzletág vezető partnere.
A válságot követően a bankok világszerte szigorú feltételek elé állítják ügyfeleiket, melynek okai a megváltozott kockázati és árazási preferenciák, valamint a kiszámíthatatlan piac, amelynek megfelelően a pénzintézetek inkább rövidebb futamidejű hiteleket nyújtanak ügyfeleiknek. Ezzel párhuzamosan a magyar válaszadók 44 százaléka újratárgyalná a hitelszerződését, több mint a fele meghosszabbítaná a rövid lejáratú hitelét, 18 százalék pedig a kamatszintet csökkentené. Nemzetközi szinten is jelentős a restruktúrálási szándék, 29 százalék élne ezzel a lehetőséggel.
Az EY felmérésének válaszadói 32 százaléka növelné hitelállományát, és ezzel egy időben indítana új beruházásokat. A középtávú elgondolásokban szerepel az új földrajzi piacok feltérképezése, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés, mint a növekedés egyik hajtóereje.
A fejlesztések és hitelek párhuzamos növekedésének egyik oka, hogy Magyarország hagyományosan tőkeszegény ország, így a vállalatok nagy része hitelből oldja meg működését még akkor is, ha az nehezen, szigorú feltételek mellett érhető el. Ezt támasztja alá a megkérdezettek 66 százaléka, akik cégük finanszírozásának elsődleges forrásaként a hitelt jelölte meg a következő 1 év távlatában. Nemzetközi válaszadók leginkább saját működésből finanszírozzák vállalataikat, és csupán 30 százalékuk támaszkodik a hitelekre, derül ki a Tőkebizalmi Barométerből.
