A kockázatnak ára van, ha bevállaljuk, ha nem

Ha valaki összeállítana egy listát arról, hogy milyen válaszokkal lehet felelős vezetők idegeit borzolni, az első ötbe egész biztosan bekerülne az, hogy „attól függ”. Pedig bizonyos szituációban el kell fogadnunk, hogy csak számos tisztázandó kérdés megválaszolása után kapunk feleletet a felvetésre.

A cégvezetők általában azt szeretnék tudni, hogy mi az a kockázati érték, amit be kell árazzanak tervezéskor például az értékesítési oldalon kockázati prémiumként vagy fedezetként, a beszerzések során diszkontok, biztosítékok formájában vagy projekt-előterjesztés során a nettó jelenérték számításakor. Ilyen esetekben azonban – miközben az elvárás egy konkrét, pénzügyileg is értelmezhető szám – a konkrétumokhoz vezető út ki van kövezve mindenféle feltételezésekkel. Ezért kompromisszumokat kell kötni, konszenzust találni az adatok értelmezésében, hasonlóan a tudományos alapkutatásokhoz.

A vállalat azonban mindig is a gyakorlati megközelítést fogja keresni, egyrészt az idő- és erőforráskorlát miatt, másrészt mert a szervezetben dolgozók érintettek. A kockázati árazás azonban veszélyes: rossz döntéssel nemcsak felesleges közvetlen költségekbe verhetjük magunkat, hanem tartósan veszíthetünk versenyképességünkön, alkalmazkodóképességünkön. (Az itthoni kockázatkezelésben még lenne hová fejlődnie a cégeknek.)

Ha kezelted a kockázatokat, nyugodtan hátradőlhetsz - Kép: Depositphotos

Lépések, amiket át kell gondolni

A biztonságos döntés érdekében legalább négy kérdésre kell választ adni. Az első, hogy mekkora a kitettség mértéke, azaz milyen hatással van kiemelt pénzügyi és teljesítménymutatóinkra a nem kívánt esemény – például az árfolyam-ingadozás, a hitelezési veszteség, az operációsrendszer-leállás – bekövetkezése. A második, hogy milyen belső megoldások léteznek vagy vezethetők be a kitettség csökkentése érdekében. Ilyen lehet például az árazási és szerződéskötési feltételek összehangolása, a folyamatok és munkakörök átalakítása vagy a jelentések és riportok fejlesztése. Persze az sem mindegy, hogy ezeknek mi a megtérülési mutatójuk. A harmadik tisztázandó kérdés, hogy milyen külső megoldások léteznek: határidős műveletek, biztosítási kötvények, kiszervezett szolgáltatások. Ebben az esetben is fontos, hogy mibe kerülnek az ilyen szolgáltatások. Végül pedig a legnehezebb döntés, hogy a vezetés mekkora kockázatot hajlandó bevállalni, illetve mennyit hajlandó költeni ellene, figyelembe véve a vállalati stratégiát és az abban foglalt célokat.

Kockázatvállalás nélkül nincs siker, kockázatkezelés nélkül nincs sikeres vállalat
A gyorsan változó körülmények közepette egyetlen vállalat vezetője sem engedheti meg magának, hogy hátradőljön és ráüljön az eredményeire. A cégek ugyanis ilyenkor hajlamosabbak elveszíteni dinamizmusukat, rugalmasságukat és kiteszik magukat a szervezetükben, tevékenységükben vagy környezetükben rejlő kockázatoknak.
Vegyünk egy példát! Egy ipari vállalat megoldást keres az üzletmenete folytonossági kockázatának kezelésére. Mielőtt a témafelelős hirtelen felindulásból felemelné a telefont, és ajánlatot kérne a biztosítótól, célszerű elvégeznie azokat az elemzéseket, számításokat és értékeléseket, amelyekből saját maga számára is be tudja mutatni, hogy ténylegesen mekkora a kockázati kitettség, milyen belső mechanizmusok működnek már most, majd a végén – a menedzsment bevonásával – el kell döntenie, hogy a maradványértékből milyen nagyságrendet kíván továbbra is bevállalni a szervezet. Ezeknek az információknak a birtokában lehet ajánlatokat kérni a biztosítótól, majd újabb költség–haszon számítás után meghozható a végső döntés. Akár ésszerű válasz lehet az is, hogy nem kötünk biztosítást. Ezek után a kockázati felelős büszkén jelentheti a vezetésnek, a vezetés pedig a tulajdonosoknak, hogy kidolgozták a kockázatok árazásának és kezelésének optimális és intelligens megoldását.

Építsük fel specifikus kockázati portfóliónkat

Ne a gombhoz varrjuk a kabátot! Ne abból induljunk ki, hogy a piacon milyen termékeket vagy szolgáltatásokat ajánlanak a kockázatok csökkentésére vagy megszüntetésére, hanem fordítva: először építsük fel saját specifikus kockázati portfóliónkat annak minden fontosabb ismérvével, közte természetesen a kockázatvállalási hajlandósággal, majd ez után válasszunk a megoldások közül.

Ez az út vezet a kezdeti „attól függ” állapottól a gazdaságilag racionális megoldáshoz.

Szerző:

Doszpod Dénes

Óriás károk

World Trade Center, New York & Pentagon, Washington

  1. szeptember 11.
A támadás ledöntötte a biztonságérzetet, amiben a saját belterületén soha meg nem támadott USA lakossága élt. Az ikertornyokban óriási gazdasági erő működött, nagy bankok, ügyvédi irodák garmadája. Az épületet lízingelő Silverstein Properties 7,1 milliárd dolláros kártérítést akart szerezni a 3,5 milliárd dolláros épületbiztosításra, azzal érvelve, hogy a két tornyot két különböző támadás érte. Végül 4,55 milliárd dollárt ítéltek meg a cégnek 2007-ben.
  • Támadás költsége: 0,5 M $
  • Halott: 2996
  • Sérült: 2680
  • Kár: kb. 32,5 Mrd $
  • Épület (WTC) biztosítva: 3,5 Mrd $
  • Érintett biztosítások
  • 40 Mrd $ Ingatlan, üzletvitel megakadása, repülés, munkavállalók kártérítése, élet- és felelősségbiztosítás
  • 21,8 Mrd $ Megsérült New York-i épületek és infrastruktúrák újjáépítése
  • 7 Mrd $ Áldozatok kártérítési alapja
  • 1,3 Mrd $ Az épület eltakarításának költsége
  • 1 Mrd $ A Pentagon helyreállítása
  • 0,385 Mrd $ Négy megsemmisült repülőgép
Deepwater Horizon Macondo-kút,
  1. április 20.–szeptember 19.
A Transoceantől napi félmillió dollárért lízingelt olajfúró tornyon történt robbanást követően a kőolaj öt hónapig ömlött a tengerbe. Három nappal később egy másik robbanás elsüllyesztette az állomást. A kút befalazását nem elég kemény cementtel végző Halliburton 1,1 milliárd dollár kártérítést fizetett a szennyezés kárvallottjainak. A BP megpróbált a Transocean kilenc, összesen 750 millió dolláros biztosításainál kedvezményezett lenni, de a bíróság ezt 2011-ben elutasította. A BP-hez közel 390 ezer cég vagy vállalkozó fordult kártérítési igénnyel, a vállalat vagyontárgyai eladásából finanszírozta a kifizetéseket.
  • Halott: 11
  • Sérült: 126
  • BP költései 2016-ig: 61,6 Mrd $ (takarítás, bírságok, bírósági költségek)
  • Kifizetés a károsultaknak: 28 Mrd $
  • Kártérítés az amerikai kormánynak: 21 Mrd $ (20 éves ütemezésben)
  • Kárigények a Lloyd’s of Londonnál: 600 M $ (2010)
Bhopáli szivárgás, India
  1. december 2–3.
A rovarirtó szereket gyártó üzemben 30-40 tonna metil-izocianát szivárgott ki, miután víz került a tartályába. A történelem legnagyobb ipari balesete kapcsán a Union Carbide szabotázst emleget, mások a renoválások és a munkaerő képzésének elmaradásával és a laza biztonsági előírásokkal magyarázták az incidenst. Az orvosok 70 százaléka nem ismerte a szóban forgó gázt, és nem volt rá ellenszerük. Az amerikai vezérigazgatót emberöléssel vádolták Indiában, az USA többször is megtagadta a kiadatását. Az indiai kormány peren kívüli egyezségként 470 millió – mai árfolyamon egymilliárd – dolláros kártérítést kapott 1989-ben, de a halálesetek után járó kártérítést 5000 főre számolták ki, holott a valós szám ennél jóval magasabb volt. Az egyezséget 2010-ben megtámadták. A cég hét indiai munkatársát két év börtönbüntetésre és 2000 dolláros (557 ezer forint) kártérítésre ítélték. 2003-ig 554 895 sérült és az elhunytak 15 310 hozzátartozója részesült kártérítésben. A Union Carbide-ot 2001-ben felvásárolta a Dow Chemical. A gyártelepen hagyott mérgező anyagok továbbra is szennyezik a talajvizet.
  • Halott: 19 787
  • Sérült: 558 125 (köztük 200 000 gyerek)
Vörösiszap-szennyezés, Ajka/Kolontár/Devecser/Somlóvásárhely

MAL Zrt. 2010. október 4.

Az Ajkai Timföldgyár és Ajka között lévő, vörös iszapot – toxikus, erősen lúgos fémvegyületet – tartalmazó, 400x600 méteres tároló gátjának átszakadása a világ első ekkora méretű vörösiszap-katasztrófája. Az árhullám helyenként két méter magasra csapott, 300 lakóház sérült meg, 150 ember sebesült meg a lúgmarástól. 2016-ban felmentették a 15 vádlottat, de az ítéletet a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, a megismételt eljárásban várhatóan idén ősszel születik döntés. A cég tulajdonosai, Petrusz Béla (75), Bakonyi Zoltán (76) és Tolnay Lajos (70) 2010-ben még a leggazdagabb magyarok közé tartoztak, de azóta a cég külföldi leányvállalatai is bedőltek.

  • Halott: 10
  • Sérült: 150
  • Károk helyreállítási költsége (a magyar kormány állja): 38 Mrd Ft (21 Mrd Ft környezeti kár)
  • Kiszabott büntetés: 135,1 Mrd Ft
  • Biztosítás: n. a.

Véleményvezér

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája?

Mélypontra ért a magyar belpolitika, avagy büdös-e Menczer Tamás szája? 

Még egy lépcsőt lejjebb lépett a magyar belpolitika.
Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül

Legyél hatósági főállatorvos állatorvosi diploma nélkül 

Kevés a hatósági állatorvos.
Kormányváltó hangulat

Kormányváltó hangulat 

Oda a Fidesz népszerűsége.
Sok nagy okos már világháborút lát

Sok nagy okos már világháborút lát 

Az orosz ballisztikus rakéta bevetése egy teszt volt.
Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat

Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat 

A büntetés mértéke nevetséges.
Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo