A kockázati tőke piacára is betörhetnek az online platformok
A kockázatitőke-piacot is a keresletet és kínálatot összehozó online platformok forradalmasíthatják – jósolta a Venture Capital Summit első előadója, Jeff Lynn. A londoni székhelyű seedrs.com alapítója szerint a forradalom két társterületen már meg is történt – tudósít a Széchenyi Tőkealapkezelő blogjának legfrissebb bejegyzése.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A forradalom már elindult: a Kickstarter a jutalomalapú crowdfunding úttörője. Az ehhez hasonló felületek különösen az innovatív termékekkel rendelkező startupok, illetve az ilyen termékek iránt érdeklődő magánfektetők számára jelenthetnek megfelelő alternatívát. Itt a befektetők egy online listából választhatják ki a nekik tetsző vállalkozást, adományozhatnak nekik, majd – sikeres termékfejlesztés esetén – megkaphatják magát a terméket.
A peer-to-peer kölcsönzési platformok elsősorban a komoly múlttal és stabil profitteremtő képességgel rendelkező kis- és középvállalkozások számára lehetnek megfelelőek. Itt a – jellemzően szintén magánszemély – befektetők gondolkodása elsősorban a konzervatív banki hozzáálláshoz hasonlít, a kevésbé kockázatos, de stabil hozammal rendelkező lehetőségeket keresik - tudósított a Széchenyi Tőkealapkezelő blogjának legfrissebb bejegyzése.
Kép:Pixabay
A Seedrs a magas hozammal kecsegető, ugyanakkor kockázatos tőkebefektetések piacát szeretné hasonló módon forradalmasítani. A külföldi szakember elképzelése szerint a kockázatitőke-piac jövőjét az olyan, tőzsdékhez hasonló online felületek jelenthetik, amelyek minimálisra tudják csökkenteni az információs aszimmetriákból, a földrajzi távolságból, a nyelvi különbségekből és az infrastruktúra fenntartásából származó tranzakciós költségeket.
Hogyan gyűjtsünk pénzt szabályosan?
Egy induló vállalkozás ma már rutinosan használja az ismert forrásgyűjtő oldalakat, például a Kickstartert, a közösségi finanszírozás (crowdfunding) hazai jogi szabályozása azonban kissé rugalmatlanul követi az igényeket. Magyarországon a pénzügyi követelményeket tőkeerős pénzpiaci szereplőkre méretezték, és a jog sem olyan platformokra „szakosodott”, amelyek jellemzően maguk is startupok.
Az ilyen platformok lényege, hogy a 10 eurót befektetni kívánó magánszemélyektől kezdve az angyalbefektetőkön át a nagy intézményi befektetőkig mindenki megtalálhatja a számítását (az Egyesült Királyságban már az angyalbefektetők 43 százaléka használ hasonló online felületeket). A kínálati oldalról is nagyon széles a merítés: a seed fázistól a nagy nemzetközi tőzsdék kkv-piacain jegyzett cégekig, szinte az összes iparágból mindenféle vállalkozás megtalálható, lehetőséget adva a diverzifikált portfólióépítésre. Ráadásul az exiteket egy másodlagos piac is segíti, ahol a már realizált befektetésekkel lehet kereskedni.
Szakmai szemmel nézve érdekes kérdés a transzparencia megteremtése egy ilyen online felületnél. Ezt a finanszírozható projektek előzetes ellenőrzésével biztosítják, ami nem jelenti, hogy az oldalon megtalálható minden vállalkozás jó befektetés, csupán annyit, hogy amit állít magáról, az igaz. Később a cég pénzügyi eredményeinek nyomon követésére is mód van. A Széchenyi Tőkealap-kezelő tapasztalatai szerint – nagyobb befektetési döntéseknél továbbra is elsődleges fontosságú az emberi tényező, a vállalkozó személyisége, amelynek megismerésére az online platform kevésbé lehet alkalmas.
Honnan akasszunk le pénzt a vállalkozásunkhoz?
Egyre többen éreznek hajlandóságot saját vállalkozás indítására Magyarországon, de viszonylag kevesen rendelkeznek annyi tőkével, amit beleforgathatnának egy induló cégbe. Adunk néhány tanácsot, honnan lehet megszerezni a kezdőtőkét. Van kreativitás és van hajlandóság a magyarokban ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsanak, de a legtöbben nem rendelkeznek az ehhez szükséges tőkével. Mint azt cikkünk előző részében megírtuk, mindenekelőtt reálisan fel kell mérni a szükséges költségeket, mert mindig lehet olcsóbb megoldást találni, és így az is előfordulhat, hogy az eredetileg számított indulási költség mégsem lesz annyi, mint korábban véltük. (Vagy még annál is több lesz, de jó, ha ez minél előbb kiderül.) Azonban mindegy, hogy tíz- vagy nyolcmillióra van szükségünk egy cég beindításához, ha egyetlen fillér pénzünk sincs. Ebben az esetben sem kell azonban feladnunk a terveinket, hiszen, mint azt látni fogják, bárki hozzájuthat ahhoz a tőkéhez, amivel elindulhat a sikeres – és gazdag – vállalkozóvá válás útján.
