A hazai piac húzza a nagyokat is

A belföldi kereslettől teszik leginkább függővé jövedelmezőségüket a hazai nagyvállalatok, miközben az évekig meghatározó közterhek mára már nem érinti annyira érzékenyen a cégeket. A forint árfolyam-változása és az infláció viszont egyre nagyobb hatással van nyereségükre – derül ki a K&H felméréséből.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A K&H arra kereste a választ, hogy a hazai, 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem-állami nagyvállalatok működését, eredményességét mi befolyásolja leginkább. „Habár a belföldi kereslet mindig is kiemelt fontossággal bírt a hazai vállalatok számára, az elmúlt másfél évben jelentősen felértékelődött a fontossága. Jelenleg a vállalati döntéshozók közel kétharmada (63%) véli úgy, hogy a hazai vevők a legfontosabbak a cég jövedelmezősége szempontjából. Mivel a kiskereskedelmi forgalomban több éve növekvő trend figyelhető meg, nem meglepő, hogy a belföldi keresletre támaszkodnak leginkább a cégek” – részletezte az eredményeket a K&H elemzése.

Kép: Pixabay

Az eddig rendszerint második helyen szereplő közterhek szerepe jelentősen hátrébb került a sorban. „A közterhek alakulását jelenleg nem tartják annyira meghatározónak a cégvezetők a vállalat rövid távú jövedelmezősége szempontjából. Ez feltehetően azzal van összefüggésben, hogy a cégek túlnyomó többsége (85%) nem számít az adók és járulékok számottevő változására” – tette hozzá a szakember.

A nagyvállalatok eredményeit meghatározó tényezők sorrendjében ugyan továbbra is a lista végén szerepel a forintárfolyam változása, az infláció és a finanszírozási lehetőségek alakulása, ezek szerepe azonban felértékelődni látszik a nagyvállalatok életében.

Cselédkapitalizmusból a 4. ipari forradalomba
Új szakaszhoz ért a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar. A piaci szereplők sikere függ a gazdaságpolitika egészétől, de ugyanakkora mértékben függ attól is, hogy képesek-e lépést tartani a megváltozott üzleti kultúra kihívásaival. A közöttük kialakuló új partnerségi viszony, a lakosság egészségtudatosságának erősödése és az ökológiai termelés előretörése jellemzi az ágazatot a 21. században. A fejlődés keretét pedig a technológia adja, csakúgy mint valamennyi más iparágban.
 

 

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo