A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma. Az EU OSHA adatai szerint általában ezek 50-60%-a, vagyis Magyarországon több mint 10 millió keresőképtelen nap a munkahelyi negatív stresszre és annak káros egészségi következményeire vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan, több mint 19 ezer, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatósághoz az elmúlt évben.

Kép:EU-OSHA

Az egészséges munkaerő megtérül

„Az elmúlt években a gazdaság fellendült, az ipari termelés fokozódott, valamint a munkahelyek száma is növekedett. Ezzel együtt az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése, a munka világába visszatérő munkavállalók, illetve vállalkozást kezdők tevékenysége, valamint a pszichoszociális kockázatok erősödése egyre több feladatot ró a munkavédelemben érintett szereplőkre“ – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője. „Komoly baleseti és megbetegedési tényezőként kell tekintenünk a negatív stresszre. Tény, hogy mindenki számára megéri fokozott figyelmet fordítani a biztonságos munkahelyek megteremtésére” – tette hozzá. Az elmúlt években a munkabalesetek száma a negyedére csökkent. Még mindig jelentős ok azonban a munkavállalói figyelmetlenség, ami mögött sok esetben a stressz állhat – tette hozzá.

Minőségi és megbízható munka csak egészséges munkavállalóktól várható el. Ehhez biztonságos és egészséges munkahelyekre van szükség. A sérült, beteg munkavállaló akár tartós kiesése a munkahelyről minden fél számára káros. Egy kisebb vállalkozást akár tönkre is tehet a kieső munka, a pótlás okozta probléma, vagy rosszabb esetben az esetleges kártérítések. Befektetni a munkavédelembe ezért nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos és törvényes, garanciális jogokat megtartó foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit” – mondta el Dr. Modori László az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

A tartós negatív stressz különösen alattomos dolog. A pszichoszociális kockázatok legalább negyedét érintik a munkavállalóknak. A stressz többmillió európai dolgozót érint, 10-ből 4 munkavállaló szerint nem megfelelően kezelik a stresszt és az ebből eredő kockázatokat a munkahelyén. Ez pedig konkrét anyagi hátrányokkal is jár. Az EU-OSHA adatai szerint a lelki egészségzavarok költsége Magyarországon 440 milliárd forint évente – beleszámítva a kieső termelést és a kezelési költségeket is.

Nem az egyén hibája

Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont vezetője hangsúlyozta, a stressz nem betegség, hanem tünet. Ha a mértéke túlzottá válik és nem követi pihenés, akkor viszont betegséghez vezethet. Beszédes adat, hogy egy magyar munkavállalókra vonatkozó felmérés eredménye szerint a válaszadók 52%-a szerint a stressz gyakran vagy állandóan jelen van a munkahelyén.

Fontos azt is tudni, hogy akkor a legkiegyensúlyozottabb a környezet, ha a velünk szemben támasztott elvárás és felelősség optimális. Tehát sem a túl sok stressz nem jó, de a kihívások nélküli élet is stresszhez vezet.

A leggyakoribb okok a magyar válaszadók szerint:

• Az átszervezések és az alkalmazás bizonytalansága
• A nagy munkaterhelés, munkaórák száma
• A vezetőség nem támogatja megfelelően a munkát
• Nem megfelelően tisztázott munkakörök

A munkahelyi stressz okai között az időhiány, a képességeknek és képzettségnek nem megfelelő elvárások, személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, motivációja és elvárásai között kialakuló feszültség, a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet is megjelenik. De ok lehet a munkahelyi erőszak, zaklatás, a rossz kommunikáció, a támogatás hiánya és a munka nem megfelelő kialakítása, szervezése és irányítása.

Fontos, hogy a munkahelyi stressz nem az egyén hibája! Ennek orvoslása nem a munkavállaló feladata, hanem munkaszervezési, szervezetfejlesztési kérdés, amiben természetesen a munkavállalónak együtt kell működnie. Ezeket a kockázatokat lehet, és jól lehet kezelni. Ugyanolyan szisztematikusan kezelhető, mint a többi, a cégeket fenyegető kockázat, amelyet a cégek nagy része szervezeti szinten kezel.

Nagyon fontos rögzíteni, hogy nem csak az egyén problémájáról van szó, hanem munkahelyi problémáról, amit nem csak egyéni, hanem szervezeti szinten kell kezelni – tette hozzá a helyettes államtitkár is. Ezért akár olyan viszonylag egyszerűen bevezethető intézkedésekkel is tenni lehet, mint a sportolási lehetőség, vagy időgazdálkodási tréning biztosítása a munkavállalók számára.

Milyen előnye van, ha jól kezelik a munkahelyi stresszt?

A munkavállaló közérzete javul, elégedettebb lesz, ami a cég szempontjából produktívabb, motiváltabb munkaerőt jelent. Szervezeti szinten javul a teljesítmény, kevesebb a munkabalesetek, hiányzások, betegségek számára és nő a termelékenység.

Mandrik István, a Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldal ügyvivője  szerint ha stresszről beszélünk, vezetésről beszélünk. A cél semmi más, mint, hogy növeljük a termelékenységet – ehhez pedig a stressz csökkentése is hozzájárul.

A legfontosabb az elvárások tisztázása, ez az elsődleges oka a rossz stressznek. A munkahelyeken a legfontosabb a csapatjáték ebből a szempontból is. A feladatokat is közösen jó megbeszélni és az értékelést is közösen jó megtenni, így megvannak a viszonyítási pontok. Fontos, hogy a vezetőség ne különítse el magát a vezetőség a munkavállalóktól, legyen meg a kommunikáció, a vezető is legyen elérhető és része a csapatnak. Az sem jó, ha csak emailen közli a vezető a feladatokat. A visszajelzés további lendületet adhat a munkavállalónak, ezért elemi szinten fontos vezetői feladat. A személyesség, azonnali visszajelzés erőt ad, éljünk vele! Szükség van a gondoskodás megjelenésre is – azzal például, hogy picivel több juttatást adunk, mint amennyit a törvény előír.

A stressz kezelés a vezetés része. Vezetés nélkül a hadsereg sem működik, a munkahelyen is szükség van rá, különben az eredmény stressz és zűrzavar.

Somlai Szilárd, munkavédelmi szakértő, a Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal ügyvivője hozzátette, bár igaz, hogy csak képességeknek megfelelő munkakört lenne jó ellátni, de sajnos a mai helyzetben mindenki azt vállalja el, amit éppen talál. Sok esetben tehát olyan helyen próbálnak a munkavállalók megfelelni, ami alapvetően nem az ideális feladat, munkahely számukra.

Gyakori tapasztalat, hogy nincs meg a megfelelő bizalom a munkavállalókban vezetői részről és, hogy a munkáltató nem segíti a munka-magánélet egyensúlyának fenntartását, a munkavállaló pedig azért, mert fél, hogy elveszíti a munkáját, mindent szó nélkül megcsinál – ez mind jelentősen hozzájárul a tartós stressz növekedéséhez.