Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. Véleményük szerint ugyanis a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. E szerződésben rögzített, alapvető szabadságok csak kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük. (Korábban az agrárminiszter még nagy garral úgy nyilatkozott, hogy a földtörvényt nem módosítják a brüsszeli kiforgások miatt.)
Az első vitatott rendelkezés egy 2013 decemberi magyar törvényben szerepel, amely 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket (tulajdon használatának és az abból eredő hasznok élvezetének jogát biztosító szerződéseket).
E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől.
A téma részletes hátterét itt olvashatja!
Brüsszel a magyar mellett a bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolja. A testület tudatta, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött, megindítva ezzel a hivatalos eljárást, a tagállamoknak pedig két hónapjuk van, hogy válaszoljanak, megküldjék észrevételeiket.
