A magyar gazdaságban eddig is működött mindkét szerződés, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos Ptk. nem nevesítette azokat. A lízingszerződést a számviteli törvény definiálta, és gyakran használták a fogalmat az adószabályok. A faktoring is elsősorban az adózás oldaláról szerepelt a magyar jogrendszerben. A jogszabályi meghatározás szerint a faktoring lényege, hogy egy cég a neki tartozóval szembeni követelését a törvényben „faktor"-nak nevezett cégre engedményezi, ezért a faktoráló meghatározott összeget fizet. A törvény szövege szerint a faktoring meghatározásához tartozik az is, hogy amennyiben az adós esedékességkor nem fizet a faktornak, akkor az engedményező köteles – kamattal – visszafizetni a kapott összeget, a faktoráló pedig köteles visszaengedményezni az eredeti cégre a követelést.
A pénzügyi lízinget úgy fogalmazza meg az új Ptk., hogy a lízingbe adó a saját tulajdonában lévő dolgot – vagy jogot – határozott időre használatba adja a lízingbevevőnek, aki azt köteles átvenni, és lízingdíjat fizetni. A futamidő végén ellenérték nélkül vagy maradványértéken kerülhet a lízingtárgy a lízingbeadó tulajdonába.
A jelenleg hatályos számviteli törvényben ennél bővebb a pénzügyi lízing tartalma. Így szerepel benne, hogy a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint szerzi be az eszközt, a használat során pedig a lízingbevevőt terheli a használatból következő minden költség és kockázat, viszont jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt személy szerzi meg.
Mindkét szerződés bekerül majd jövő március közepétől a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Az új Ptk. ugyanis lényegesen átalakítja a zálogjogi nyilvántartás szabályait is. Az új nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, a mai nyilvántartás teljesen internet alapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Jelenleg a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, azt saját költségükre építették ki. (A kereskedők életét is bonyolultabbá teszi az új Ptk.)
A Ptk. végrehajtási szabályainak elkészítéséhez nemrégiben kiadott Fehér Könyv megjegyzi: a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, viszont bárki ingyen, regisztráció nélkül betekinthet abba. Maga az új Ptk. szűkszavúan úgy rendelkezik, hogy amennyiben a zálogjogosult – például a bank vagy a lízingbeadó – kezdeményezi a bejegyzést, akkor ahhoz hozzá kell járulnia a zálogkötelezettnek – a hitelfelvevőnek vagy a lízingbevevőnek – is. Ha a zálogkötelezett teszi a bejegyzési nyilatkozatot, akkor ahhoz nem kell a jogosult hozzájárulása.
Mit jelent a cégeknek az új Ptk.?
A Ptk. fizetési biztosítékokat érintő egyes új szabályai általában javítják a hitelezői biztonságot, az adósi kötelezettségek átláthatóságát; a zálogjogosulti bizományos bevezetése a magyar jogrendszerbe mindenképpen üdvözlendő a banki konzorciumi hitelezők szempontjából, a szerződés átruházás jogintézménye kedvezhet a projektfinanszírozásnak, vállalati reorganizációnak, üzletág-átruházásnak – összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.
