A magyar vállalkozások esetében az elsődlegesen szóba jövő külső forrást a banki hitel jelenti, míg például az angolszász országokban már sokkal inkább előtérbe került a kockázati tőke piaca. Hazánkban sajnos még elég sok kérdőjel lengi körül a kifejezést, ráadásul jellemzőek a téves prekoncepciók is. A leggyakoribb eset, hogy a startupok kizárólagos világával mossák össze, pedig a kockázati tőkével nem csupán induló, de többéves működéssel rendelkező kisebb és nagyobb cégek is élhetnek. Ha ezt több vállalatvezető tudatosítaná, talán nem kényszerülne olyan hitelekbe, amelyekből szinte lehetetlenség jól kijönni – figyelmeztet a Széchenyi Tőkebefektetési Alap blogján olvasható bejegyzés.
Minél gyorsabb a növekedés, annál inkább kell külső forrás
Általánosan elmondható, hogy minél gyorsabban növekszik a cég, annál valószínűbb, hogy külső forrásra kell támaszkodnia a növekedéshez. Ha nem tud hosszú távú stabilitást felmutatni, a banki hitelértékelési mutatók aligha nyitják meg a kapukat a kölcsön előtt. Erre a stabilitási résre jelent áthidaló megoldást a tőke. Mivel a befektetett összeg tőkeként kerül be a cég könyveibe, a cég stabilitása növekszik, és a beruházásra, fejlesztésre költendő összeget a bankok – látván a hitelképesség növekedését – hitel formájában biztosítani tudják. Miért?
A bank egy erősebb tőkéjű cégnek biztosabban folyósít hitelt (akár piaci alapon, akár kedvezményes hitel formájában), mint ha a korábbi tőkehelyzetet vizsgálná. A bankok ma már kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy az ügyfeleket tőkehelyzetük alapján eltérő feltételekkel hitelezzék, tehát egy feltőkésített cég jó eséllyel alacsonyabb hitelfinanszírozásra számíthat. Persze nem mindegy, hogy készülünk a hitel felvételére, itt olvashat néhány tanácsot ezzel kapcsolatban.
Miért jó ez a banknak?
Egy erős tőkehelyzetű vállalkozást kevésbé kockázatos finanszírozni. További kiemelt szempont, hogy ha egy befektető – fedezeti igény nélkül – növekedési lehetőséget lát a cégben, akkor a bank is számíthat a cégben rejlő potenciálra. Harmadszor, a tőkebefektető tulajdonosként látja a céget, és nem csak külső szemlélőként monitorozza azt. Joggal bízhat abban, hogy a tulajdonosi szemlélettel bíró befektető mindent meg fog tenni a nyereséges működésért.