Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azon eszközök biztosítása jut eszükbe, amivel a termelést és a munkát végzik. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás.

Csak a hitel miatt biztosítanak

Bár az elmúlt egy évben már látható volt egyfajta trendforduló, hiszen 2-3%-os növekedés volt tapasztalható a vállalati vagyonbiztosítások esetében, még van hova fejlődni. A Magyarországon működő kkv-k 70-80 százaléka rendelkezik valamilyen vagyonbiztosítással, azonban az e mögötti motiváció az esetek nagy részében nem a kockázattudatosság, hanem a banki hitel.

A bank ugyanis kötelező jelleggel előírja, hogy épületre, gépre, gyártóeszközre biztosítást kell kötni - vázolta fel a helyzetet a biztosító. Szakértők szerint a kockázatmenedzsment itthon, elsősorban a kkv-szektorban még gyerekcipőben jár, ezért a biztosítóknak nagy szerepe van a cégtulajdonosok kockázattudatosságának fejlesztésében.

A költségkalkulációk során általában kiderül, hogy az általános kockázatokat egy átlag magyar kkv esetében 80-100 ezer forintos éves díjjal le lehet fedni, tehát havi 6-8 ezer forintos költségről beszélünk. Ez féltanknyi benzin ára sincs egy hónapban.

A vállalatvezetők magánvagyonukkal is felelnek a hibájukért

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad megfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. A felelősségbiztosítás tekintetében sajnos különösen el vannak maradva a hazai kkv-k. A magyar telephellyel rendelkező vállalatoknak csak közel 2/3-a rendelkezik felelősségbiztosítással, pedig akár már 100-200 ezer forintos éves biztosítási díjért is elég magas összegre szóló vállalati felelősségbiztosítást lehet kötni, mondják a szakértők. A hangos botrányok mellett lassan a tavalyi jogszabályváltozás hatásai is érezhetőek. A vállalatvezetők magánvagyonukkal is felelnek mind a vállalatnak, mind a vállalaton kívülálló személyeknek, ha hibáznak.