Tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési szakterülete 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, amely közel kétszerese az előző évi számnak (1082 vizsgálat) – írja az Adó Online adóhatósági adatokra hivatkozva. A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évi értékéhez viszonyítva. Egy adóellenőrzés során átlagosan 10,2 millió forint nettó adókülönbözet tártak fel a revizorok, amely lényegében megegyezik a 2011-es évi eredményükkel.
Mire lő a hatóság?
A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.
Idén júliustól az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság igen gyorsan megkapja majd azokat a bankadatokat, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.
Tételesen összevetik a bevallást a kiadásokkal
Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal napi szintre lebontva, vagyonmérleget felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A revizorok munkájához rendelkezésre állnak az ingatlan nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás adatai, az adózók bankszámlái, életbiztosításai és sokszor a cégek részére fizetett kölcsöneinek nyilvántartása, ezenkívül a megélhetési költségeket a KSH adatai alapján veszik figyelembe.
A vagyonmérlegben mindig a készpénzes mozgásokat rögzítik, tehát a készpénz ki és befizetése a bankszámlára, készpénzes ingatlanvásárlás. Ezenkívül nézi a hivatal a bankszámlára érkező utalásokat is, hogy azok célja nem az adóelkerülés-e.
A vizsgálatok során a forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adás-vétele idézi elő a NAV lapnak adott tájékoztatása szerit. A szükséges fedezetet az adózók még mindig családi és baráti kölcsönökkel igyekeznek biztosítani, azonban a kapott kölcsönöket vagy ajándékba kapott pénzt a magánszemélyek „elaprózzák”, vagyis több személy ad több alkalommal kölcsön vagy ajándékba pénzt, amelyek összege egyenként és összesen sem haladja meg az 1 millió forintot.
Ezekben az esetekben nyilvánvalóan az a cél, hogy a kölcsönt nyújtó személyeknél a viszonylag kis összegre tekintettel gyakorlatilag nem mondható ki, hogy azzal a magánszemély nem rendelkezhetett, főleg akkor, ha az illető bejelentett munkaviszonnyal és kimutatható jövedelemmel is bírt. Továbbra is „népszerű” igazolási kísérlet a menyasszonytáncból szerzett bevétel.
A gazdasági társaságokból történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú személyekre ruházzák át, általában jelentős adó, illetve egyéb köztartozást felhalmozva.
További részletek az adó.hu-n.