5 kérdés, 5 válasz mindennapi cégvezetéshez

A cégek többségénél jelentkező problémák és az időről-időre felmerülő kérdések nagyon hasonlóak: kivel, milyen típusú szerződést érdemes kötnünk, ha megbízzuk, mit kell pontosan bejelentenünk, ha számlázó programot használunk vagy mi a teendő, ha túlléptük a KATA értékhatárt. Az eKontento Könyvelőiroda segítségével tisztázunk néhány alapkérdést.

2014. október 11.

asalgo

1. Hogyan kerüljük el a többes jogviszony megállapítását?

A felek többes munkakört is meghatározhatnak. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük, ilyen kapcsolt munkakörben ellátható a kft-ben az ügyvezetői feladat és egyidejűleg az egyéb alaptevékenységhez kötődő feladatok. A kapcsolt munkakörben ellátandó feladatokat részletesen fel kell sorolni a munkaköri leírásban. Megbízás keretében sem csak egy feladat látható el. A megbízás kiterjedhet az ügyvezetői feladatokon túl egyéb, társas vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységre is - a megbízott és a megbízó egy megbízási szerződésben rögzítheti az általa ellátandó feladatokat. A többes jogviszony be nem jelentéséért akár 1 millió forintra is bírságolhat az adóhatóság, a részletekért olvassa el cikkünket.

2. Szerződések: mikor, milyet kössünk?

Számos cég életében merül fel a kérdés, hogy az új munkaerővel munkaviszonyt vagy egyéb jogviszonyt, például megbízási szerződést létesítsen.Ez sok mindentől függhet. Lássuk az alapokat!

Munkavégzésre irányuló jogviszony esetén – munkaszerződést, munkaköri leírással kiegészítve (Munka törvénykönyve alapján), azaz fontos, hogy minden kötelező elemet tartalmazzon a szerződés. Cikkünkből kiderül, mit kell pontosan egy munkaszerződésnek tartalmaznia.
Munkával elérhető eredmény ellátásához – vállalkozási szerződést (Ptk. alapján)
Olyan feladat ellátására, melynél a megbízott a feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni (nincs eredménykötelem) – megbízási szerződés (Ptk. alapján)

3. Számlázó programok: kinek, mit kell bejelenteni?

A 2014. október 1-én használatban lévő program nevét, verziószámát, a fejlesztő és az értékesítő nevét, adószámát. Egyelőre még csak nyomtatványtervezet van, ezen a használatbavétel idejét is kérik. A számlázó program értékesítői – általában - felkészültek, hogy a bejelentéshez szükséges adatokat megküldjék. A határidő: 2014. november 15. Ez a határidő csak azokra a cégekre vonatkozik, akik már október 1-e előtt használták azt a számlázó programot, amit most is alkalmaznak. De mi az előírás, ha október 1-je után vettük meg a programot? A választ megtalálja cikkünkben.

4. Céges rendezvények: mennyit kell adózni utánuk?

A személyi jövedelemadó törvény úgy fogalmaz, hogy, ha a rendezvény, esemény döntő részben vendéglátásra, szabadidő programra irányul, akkor a viselt költség egyes meghatározott juttatásnak minősül”, és így 51,17 százalék terhet visel. A rendezvény során felmerülő egyes költségelemeket célszerű egyenként megvizsgálni, és felállítani a következő 3 kategóriát:

bevételnek nem minősülő egyes elemek
biztosan bevételnek minősülő egyes elemek
a rendezvény jellege alapján besorolható egyes elemek

A fenti kategóriák felállítása után lehet megnézni az egyes elemek adózására vonatkozó előírásokat. A részletekért kattintson a Hogyan kell adózni céges buli után című cikkünkre.

5. KATA: mit csináljunk, ha elérjük a 6 millió forintos értékhatárt év közben?

Aki nem éri el az éves 6 millió forintos belföldi árbevételt, annak van lehetősége az alanyi mentességet választani. De semmiképp nem javasolt kilépni a katából akkor sem, ha elérjük a 6 millió forintos értékhatárt, mert ezzel csökken az éves keretösszegünk és kénytelenek leszünk kifizetni a 40 százalékos adót. Katás vállalkozás indítása előtt célszerű eldönteni, hogy válasszuk-e az alanyi adómentességet vagy sem. De mit jelent az, hogy alanyi mentesek vagyunk az áfában? Miért jó és miért nem jó, ha áfásak vagyunk? Olvassa el cikkünket.

Véleményvezér