Öt magyar operatív program (OP) támogatását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság, amelyeken keresztül a következő években összesen több mint húszmilliárd eurós (azaz több mint hatezer milliárd forintos) fejlesztés valósulhat meg Magyarországon. Az uniós tagállamok az operatív programokon keresztül hívhatják le az uniós támogatásokat a közösségi pénzalapokból a 2014 és 2020 közötti időszakra az EU állam- illetve kormányfői által lefektetett hétéves keretköltségvetésből.
Ebben a periódusban a gazdaságfejlesztési és innovációs OP (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai. A terület- és településfejlesztési OP-ből (TOP) 3,97 milliárd euró, a Versenyképes Közép-Magyarország OP-ből (VEKOP) 927 millió euró, az integrált közlekedésfejlesztési és a környezeti és energiahatékonysági programokból (IKOP és KEHOP) összesen 7,7 milliárd euró értékben valósulhatnak meg fejlesztések, amiből 6,5 milliárdot biztosítanak az uniós alapok.
Amit a kkv-k a legjobban várnak: GINOP
A GINOP elsősorban a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét, munkahelyteremtési lehetőségeit hivatott előmozdítani, fenntartható és minőségi munkahelyek reményében, a gazdaság korszerűsítése révén. (A pályázatok iránt óriási az érdeklődés, az elsők között kiírt forrásokra kilencszeres volt az igény.)
"Ez az EU legnagyobb gazdaságfejlesztési beruházási programja, amely hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez, javítsa versenyképességét, és lehetővé teszi, hogy több jó munkahely jöjjön létre" – mondta Corina Cretu regionális fejlesztési biztos. A bizottság becslései szerint a GINOP-nak 300 ezer munkanélküli láthatja hasznát, 450 ezren pedig képzésekkel javíthatják elhelyezkedései esélyeiket. Több mint 20 ezer cég kaphat majd pénzügyi tanácsadást vagy segítséget az infokommunikációs megoldások és elektronikus szolgáltatások alkalmazásához. Brüsszel szerint a programmal 1400 vállalat erőforrás- és energiaköltségei csökkenhetnek, 250 megawatt megújuló energiatermelő kapacitás létesülhet, 3000 kutatói állás jöhet létre, egymillió háztartáshoz juthat el a szélessávú internetezés lehetősége.
A hamarosan induló új pályázati etapban arányaiban jóval több lesz a vissza térítendő, mint a vissza nem térítendő támogatás és az utóbbiakat jellemzően feldolgozóiparban tevékenykedő kis-és középvállalkozások használhatják majd fel elsősorban kapacitásbővítésre - hangsúlyozta korábban Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Piac & Profit által rendezett konferencián. Magyarország ugyanis 22 százalékról 30 százalékra kívánja emelni a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányát 2020-ig, így teremtve meg az exportárualapot.
A pályázatok a kis-és középvállalkozások támogatását célozzák, az államtitkár – ebben a szektorban – egy kivételt említett arra, hogy a nagy cégek mikor kaphatnak támogatást kapacitásfejlesztésre: ha ezáltal a beszállítóik is többet termelnek és a fejlesztés exportorientált. (A kormány - saját forrásból , a hazai költségvetés kockázatára – már most kiírt egy 8,5 milliárd forintos pályázatot a kkv-k kapacitás-bővítésére. Az eddig megjelent pályázatokról itt talál részletes információt.)
Árvízvédelem és szennyvízkezelés
Az IKOP és a KEHOP Brüsszel szerint javítani fogja a magyar polgárok életminőségét. A KEHOP-ből több mint egymillió embert érintő árvízvédelmi intézkedések valósulhatnak meg, 340 ezer ember vízellátása javulhat, és 800 ezer fő szennyvizének kezelése válhat hatékonyabbá, tovább több mint másfélmillió tonnával csökkenhet az ország széndioxid kibocsátása. Az IKOP-on keresztül 240 kilométer autópálya épülhet a határokig uniós támogatással, 280 kilométer vasútvonalat lehet felújítani, biztonságosabbá válhat a dunai hajózás. Ebből a programból a bizottság szerint olyan beruházások is megvalósulnak majd, amelyek vonzó alternatívává teszik a tömegközlekedést, 132 kilométer metró-, villamos- vagy helyi vasútvonal épülhet vagy újulhat meg.
A TOP a főváros térségén kívüli regionális fejlesztéseket segíti majd 2020-ig. Városi rehabilitációs programokon keresztül javulhat hátrányos területeken élők életminősége, turisztikai beruházások valósulhatnak meg, ami növelheti az idegenforgalmat. Emellett egészségügyi szolgáltatások javítását és bölcsődei helyek létesítését is támogatja az Európai Unió.
A VEKOP alapvetően a főváros és térsége kiegyensúlyozott fejlődését, a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését, a kutatási képességek és a kis- és közepes vállalatok versenyképességének, valamint az energiahatékonyság növelését hivatott előmozdítani. Brüsszel az újjáépített városi területeken több mint 100 ezer négyzetméter új zöldfelülettel, a szén-dioxid-kibocsátás 30 ezer tonnás csökkenésével, új vagy felújított bölcsődékkel és óvodákkal számol. A 927 millió eurós programból 464 milliót finanszírozhat az Európai Unió. Ebben a programban azért alacsonyabb a többinél az uniós finanszírozás aránya, mert a közép-magyarországi térség az egyetlen olyan régió az országban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladja az uniós átlagot, ezért ez már nem számít felzárkóztatandó régiónak.