Nem marad uniós pénz a magyar agrárkalapban

Nem marad elköltetlen uniós forrás a mostani uniós költségvetési ciklus végére a magyar agráriumban, mivel a 2007–2013 között Magyarország rendelkezésére álló, jelenlegi árfolyamon 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás több mint 90 százalékát már lekötötték – jelentette ki Czerván György csütörtökön a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatásával megvalósult projekteket bemutató roadshow-on.

A szaktárca agrárgazdaságért felelős államtitkára ismertette: az uniós források felhasználása az önrészekkel együtt csaknem 3000 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé. Az 1400 milliárd forintos keretből 892 milliárd forint kifizetése történt meg eddig, és összesen 220 ezer pályázó részesült támogatásban.

Észak-alföld régióban a programozási időszakban több mint 65 ezer nyertes pályázó volt. Ez csak itt 290,3 milliárd forintnyi ÚMVP-támogatást jelent. A legtöbb forrás Jász-Nagykun-Szolnok megyében az állattartó telepek korszerűsítésére jutott, erre több jogcím is nyitva állt. Jelentősek voltak a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához (1,1 milliárd forint), az önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez (3,8 milliárd) és a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére (1,4 milliárd forint) nyújtandó támogatások, de az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (16,3 milliárd) is.

Medgyasszay László, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a hálózatnak az elmúlt két évben közel 3,8 milliárd forint forrása volt arra, hogy olyan programokat szervezzen, amelyen népszerűsítheti a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program eredményeit.

Sokat veszíthetünk

A kormány sürgős akciótervet dolgoz ki a 2007–2013-as uniós időszak forrásvesztésének megelőzésére, miután az EU az időszak 15 magyar operatív programjából 13-at egyelőre nem finanszíroz.

Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár szerint valós a veszélye annak, hogy 500 milliárd forint uniós pénz „bentragadhat” a jogvita miatt, egy név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztviselő a más forrásokban megjelent 2,7 milliárd eurós (vagyis mintegy 800 milliárd forintnyi) „riogatást” túlzónak tartja. Lázár János pedig 50–100 milliárdos bírsággal számol cserébe a pénzek feloldásáért.

Agrárpénzeket fizethetünk vissza

Szabálytalanul elköltött 54 milliárd forintot kér vissza az Európai Bizottság a tagállamoktól, ebből Magyarországnak 2,5 milliárd forintot kell visszafizetnie az agrár-nyilvántartási rendszer és az ellenőrzés hiányosságai miatt. (A szabálytalan módon elköltött 180 millió euró harmadát a briteknek kell visszafizetniük, Lengyelországnak pedig 40 millió eurót kell visszaadnia Brüsszelnek.) Az agrár-nyilvántartási rendszer és az ellenőrzés hiányosságai miatt veszítünk el uniós forrásokat. Magyarországnak a földnyilvántartási rendszer, az úgynevezett Mepar hiányosságai miatt mintegy 5 millió eurót (másfél milliárd forintot) kell visszafizetnie az uniós kasszába. Emellett pedig Budapestnek körülbelül 3,2 millió euró (közel 1 milliárd forint) vidékfejlesztési támogatást is vissza kell adnia azért, mert Brüsszel úgy látja, hogy Magyarország nem minden esetben ellenőrizte megfelelően a támogatási feltételek teljesülését, vagy azért, mert a támogatás mértékét nem megfelelően számították ki.

Így osztják az uniós pénzeket

A kabinet döntött arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben a 2007–2013-as irányító hatósági funkciókat ellátó egyes szervezeti egységek keretein belül hozzák létre a Tervezési Támogatási Munkaszervezetet. Egyúttal a kormány arra hívta fel a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az érintett miniszterek bevonásával tegye meg a szükséges intézkedéseket, ideértve az „egyes közjogi szervezetszabályozó eszközök módosítását”, és biztosítsa a Tervezési Támogatási Divízió humánkapacitását – az erről szóló kormányhatározat a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg. (Az NFÜ megszüntetéséről már az év elején szó volt.)

Véleményvezér