Mi a gond a pályázatokkal?

Miközben a cégvezetők fele arról számolt be, hogy az elmúlt három évben adott be valamilyen pályázatot beruházásaik, fejlesztéseik megvalósítására, ráadásul a pályázó cégek 74 százaléka ez idő alatt sikeresen el is nyert valamilyen pályázatot, ma ugyanennyien azt vallják, hogy az elkövetkező évben nem lenne sok esélyük.

Az elmúlt három évben beadott pályázatok leggyakoribb célja, amit a pályázó vállalatok vezetőinek 57 százaléka említett, a gépbeszerzés volt a Policy Agnda napokban publikált felmérése szerint. Szűk egynegyedük vállalati innovációt, egyötödük ingatlan-fejlesztést igyekezett (volna) megvalósítani pályázati pénzből. 16 százalékuk képzésekre fordította vagy fordította volna a megpályázott összeget, míg 11 százalékuk energetikai fejlesztésre. Egyéb célokat lényegesen kevesebben választottak az érintett vállalatvezetők a Policy Agenda felmérésében. (Egy válaszadó több célt is megjelölhetett.)

Ki a hibás?

Az elmúlt három évben pályázó, de pályázatot nem nyerő vállalkozások (a pályázók 26 százaléka), külső okokkal magyarázták a kudarcot. Minden második cég a pályázat elbírálásának a cég szempontjából kedvezőtlen folyamatra, a pályázat bírálata során alkalmazott kedvezőtlen megkülönböztetésre hivatkozott. További szűk egyötödük az ország vagy az iparág kedvezőtlen helyzetével magyarázta a sikertelenséget, míg 12 százalékuk a versenytársak jobb lehetőségeiben találta meg az okot. (10 milliárd forintnyi hazai forrásból teremtene 5300-5500 új munkahelyet a kormányzat.)

Belső okokra meglehetősen kevesen hivatkoztak: 12 százalék látja úgy, hogy cége rossz pénzügyi, vagy romló jövedelmi helyzete akadályozta meg, hogy pályázatuk sikeres legyen, míg 8 százalék teljes mértékben beismerte, hogy a rosszul elkészített pályázat a kudarc oka.

A sikeresen pályázó vállalatok tapasztalatai az elnyert pályázattal, pályázatokkal kapcsolatban összességében pozitívak. Közel háromnegyedük arról számolt be, hogy sikerült probléma nélkül, eredményesen megvalósítani a pályázatban vállaltakat. Amely vállalkozások kudarcot vallottak, körülbelül ugyanolyan arányban (10-11%-ban) tapasztaltak problémát saját cégük vagy alvállalkozóik miatt, illetve a pályázati lebonyolító szerv, illetve közreműködő szervezet miatt. (Örülhetnek a mikrovállalkozások, hiszen a fejlesztésükre kiírt pályázaton elnyerhető vissza nem téritendő támogatás több mint a duplájára, 4 millióról 10 millióra nőtt.)

Kedvezőbb adórendszer kellene

A megkérdezettek a pályázati pénzek igénybevételének jövő évi esélyeivel kapcsolatban összességében inkább pesszimisták. A cégvezetők 50 százaléka szerint semmi, vagy csak kis esélyük van, illetve lenne arra, hogy a következő egy évben valamely pályázaton fejlesztési forrásokhoz jussanak. Minden negyedik megkérdezett úgy vélte, közepes eséllyel pályázhatnának a következő évben. Jó esélyeket 19 százalékuk feltételez, és csak 4 százalékuk biztos benne, hogy hozzájut(ná)nak pályázati pénzekhez. Ennek némileg ellentmond, hogy a kkv-szektor szereplői az elkövetkező egy évben pályázati források igénybevételét cégük működéséhez, beruházásaihoz 54 százalékban tervezik, vagyis nagyobb arányban, mint ahogy megtették az elmúlt három év során.

Azok a vállalkozások, amelyek nem tervezik, hogy a következő év során pályázatot adnak be, legnagyobbrészt, 58 százalékban alkalmas projekt hiányával indokolták döntésüket. A második leggyakrabban említett magyarázat (a cégek 31 százaléka) az ország rossz makrogazdasági helyzete volt. 16 százalékuk hivatkozott a cég kedvezőtlen piaci pozíciójára, míg 11 százalékuk arra, hogy nincs megfelelő személyi háttere a cégnek a pályázási lehetőségek igénybevételéhez. (Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben.)

Az összes megkérdezett vállalatvezető 45 százaléka egyetért abban, hogy a kedvezőbb makrogazdasági és költségvetési helyzet lenne az egyik legfontosabb feltétele, hogy széles körben jussanak pályázati forrásokhoz a cégek. Közel egyharmaduk az EU-s erőforrások jobb elosztását vagy azt is szükségesnek tartaná ehhez.

Ugyanakkor a külső körülmények mellett a megkérdezettek nem elhanyagolható hányada véli fontosnak a belső szabályozási környezet megváltoztatását is. A válaszadók 27 százaléka tartja kiemelten fontosnak, hogy a vállalati adórendszer kedvezőbb legyen, míg körülbelül egy-egyötödük szerint jobb pályázati információs rendszerre, illetve megfelelő pályázati támogató szervezetre lenne szükség, hogy több vállalat juthasson pályázati forrásokhoz. 14 százalékuk szerint pedig jobb, az innovatív célokat támogató szakpolitikák javíthatnának a helyzeten.

Véleményvezér

Szijjártó Péter fia sem veti meg a luxust

Szijjártó Péter fia sem veti meg a luxust  

Magánrepülővel utazott, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő osztott meg képeket. 
Cenzúrázta magát a köztársasági elnök

Cenzúrázta magát a köztársasági elnök 

Minden idők leggyengébb köztársasági elnöke címre pályázik Sulyok Tamás.
Mészáros Lőrincnek már három éves unokája is földtulajdonos

Mészáros Lőrincnek már három éves unokája is földtulajdonos 

Egyre nő a kapzsiság az oligarcháink világában.
Újabb orbáni illúzió ment füstbe

Újabb orbáni illúzió ment füstbe 

Az orosz békeszándék csak időhúzás.
Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében

Friss ketchup volt a tettes a prágai magyar nagykövetség lefestésében 

A ketchup ártalmatlannak bizonyult.
Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra

Szőlőbirtok szőlő nélkül, hogy kell okosba lenyúlni 89 millió forintot borturizmusra 

Páratlan kilátás jár a NER-es birtok mellé.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo