A 74,6 milliárd forintból egyebek között a vállalkozások kutatás-fejlesztésének finanszírozására 28,3 milliárd forint jut, a technológiai fejlesztésre 23,3 milliárd forintért pályázhatnak majd, a kutatás-fejlesztési együttműködési pályázati összeg 17,5 milliárd forint, a többi pedig részben a k+f tevékenységben a nemzetközi együttműködést szolgálja. A napokban megjelenő első pályázaton mintegy 20 milliárd forint lesz elérhető.
Az innovációs stratégiáért és politikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium azt reméli, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatal hatékonyan segíti majd a pályázókat. Cséfalvay Zoltán hozzáfűzte: a hivatal feladata szolgáltatásokat nyújtani az innováció menedzseléséhez. A pályázatok elbírálását bizottság végzi, amelyben szerepet kapnak majd a tárcák képviselői is.
Csak rásegít az állam
Az innovációs stratégiával kapcsoltban az államtitkár célként jelölte meg, hogy a GDP jelenlegi 1,14 százalékáról 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen a k+f költések aránya Magyarországon. A forrás döntően a vállalkozásoktól kell hogy eredjen - mondta, hozzáfűzve: az állam szerepe a "rásegítés" lehet. Az elképzelések szerint a jelenleg is jelentős kutatás-fejlesztési munkahelyek mellé további 10 ezret lehet létrehozni 2020-ig.
Osztolykán Ágnes, az LMP képviselőjének felvetésére, miszerint szűkül a felsőoktatásban az ingyenesség köre, s ezzel a szellemi kapacitás, az államtitkár azt válaszolta, hogy éppen az innovációt segítő műszaki és orvostudományi egyetemeken ingyenes a képzés. (A 2012. február 8-i határidőig 31 jelentkezés érkezett a jubileumi, XX. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatra.)
Cséfalvay Zoltán az innovációs stratégiát ismertetve szólt arról is, hogy az évtized végéig Magyarországon lehetséges 10 világszínvonalú kutatóhely létrehozása, és 300 fiatal, nagyon gyorsan fejlődő, úgynevezett "gazella" vállalkozás alapítása. Ez utóbbi támogatására 2,2 milliárd forint pályázati pénzt szánnak az idén. A k+f és innovációs pályázatok célja az is, hogy felkészítse a vállalkozásokat, tudományos kutatóhelyeket arra, hogy 2014-től minél több uniós forrást érjenek el Magyarország számára.
A főbb szempontok és a kockázati tőke szerepe
Pósán Lászlónak (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére, hogy miként segítik a kutatási eredmények hasznosulását, Cséfalvay Zoltán elmondta, a pályázatoknál fő szempont lesz a szabadalomképesség, illetve a szabadalom megszerzése, ami igazolja azt, hogy a kutatási eredmény gazdaságilag is hasznosulhat.
Spaller Endre KDNP-s képviselő a kockázati tőke bevonásának lehetőségét firtatta, amire az államtitkár elmondta, hogy az ezt szolgáló Jeremie kockázati tőke program nem működik jól, bár azt az eredményes izraeli program alapján állította össze az Európai Unió. Magyarországon a programból a kockázati tőke hiányzik - tette hozzá.
A bizottsági ülésre meghívott szakértők a drága eszközök beszerzésének támogatását hiányolták. Cséfalvay Zoltán példaként azt a 48 európai nagyprojektet említette, amely ilyen eszközparkot eredményez majd, s amelyek közül az egyik a Szegeden megvalósuló lézeres kutatóközpont, az Extreme Light Infrastructure (ELI).
