Ezek közül az EIC Accelerator rendszeresen finanszíroz forradalmi MI-alapú fejlesztéseket – köztük például a gyártásautomatizálás, az egészségügyi diagnosztika vagy a fenntartható mobilitás területén –, amelyek nemcsak technológiai áttörést jelentenek, hanem konkrét társadalmi és piaci igényekre válaszolnak. Ezért tehát aki nem tudja egyszerre érvényesíteni a kutatási áttörés és a piaci hasznosítás kettős célját, és ennek elősegítéséhez nem integrál MI-megoldásokat, egyre nehezebben érvényesül a pályázati versenyben.

„Vezető tanácsadó cégként mi is gyakran tapasztaljuk, hogy még a szakmailag magas színvonalú, ígéretes projektek is alacsonyabb értékelést kapnak az EIC Accelerator pályázatokon, ha a mesterséges intelligencia szerepe nincs kellően kidolgozva a projektben. Egy egészségügyi technológiai innováció esetében például – hiába volt újszerű az alapötlet és a társadalmi hasznosság – a pályázati értékelők jelezték, hogy az MI alkalmazásának módszertanát és hozzáadott értékét részletesebben kellett volna bemutatni a sikeres pályázáshoz” – emeli ki a szakértő.

Több százmillió euró landolt a legígéretesebb innovátoroknál

Az Európai Innovációs Tanács közleménye szerint a legutóbbi, 2024. októberi EIC Accelerator pályázati forduló volt a program történetének eddigi legkiélezettebb versenye. A zsűri összesen 1211 benyújtott pályázatból válogatott: 431 vállalatot hívtak be személyes meghallgatásra, és közülük került ki a 71 legjobb pályázó. A kiválasztott startupok és kis- és középvállalatok összesen mintegy 161 millió euró vissza nem térítendő támogatást és körülbelül 226 millió euró összértékű tőkebefektetést (equity) kaphattak.