Az AI-t a helyszínek kezelésében is alkalmazzák, fokozva a biztonságot, a kamerarendszerek képeit például AI alapú algoritmus elemzi, gyanús viselkedést és otthagyott tárgyakat keresve, így megelőzve a potenciális incidensek kialakulását.

Az AI használatával kapcsolatos jogi viták

Az előnyei ellenére az AI alkalmazása az olimpián jelentős jogi és etikai kérdéseket vet fel, különösen a magánélet védelme és az emberi jogok potenciális sérelme miatt, amely kontextusában elsősorban az alkalmazott AI-alapú tömeges megfigyelőrendszer vált vitaponttá.

Egy 38 civil szervezetből álló koalíció komoly jogi aggályokat fogalmazott meg az olimpiai játékokra tervezett mesterséges intelligencia alapú megfigyeléssel kapcsolatban. Érvelésük szerint a mesterséges intelligencia alapú megfigyelés széles körű alkalmazása sérti a magánélethez való jogot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot. A szervezetek azt állítják, hogy az algoritmikus megfigyelés mindenütt jelen lévő jellege visszatartó hatással lehet a polgári szabadságjogokra, mivel a megfigyeléstől és a téves személyazonosítástól való félelem miatt az egyéneket visszatarthatja a nyilvános gyülekezéstől, valamint előmozdíthatja a diszkriminációt, különösen a marginalizált csoportokkal szemben. Ráadásul az ilyen technológia alkalmazása a faji, etnikai és vallási kisebbségek túlzott mértékű ellenőrzéséhez és elfogult profilalkotásához vezethet. Továbbá azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek azon képessége, hogy viselkedési adatok alapján különböztetnek meg egyéneket, biometrikus kategorizálásnak minősül, amely alkalmazása ijesztő precedenst teremthet.