Februárban a Youtube külön jelzéssel látta el azokat a videókat, amelyek valamelyik állam pénzéből készültek.  Kedden a Youtube vezérigazgatója, Susan Wojcicki egy konferencián arról beszélt, hogy ehhez hasonló, új intézkedéseket vezetnek be az álhírek ellensúlyozására. Az összeesküvés-elméleteket terjesztő videók mellé például odakerül egy hivatkozás az adott esemény, vagy témakör Wikipédia-szócikkére.

„Ha egy videó egy összeesküvés-elméletről szól – ehhez a Wikipédia híres összeesküvés-elméleteket felsoroló listáját használjuk – a videóhoz hozzáadunk egy csatolt anyagot, hogy a néző láthassa, hol találhat információt a témában” – mondta.

A Wikipédia-linkek a videókon, szövegdoboz formájában jelennek majd meg a következő hónapokban. Tehát például, ha egy a Holdra szállást tagadó videót nyitunk meg, arról egy kattintással elérhető lesz az összeesküvés-elméletről szóló, annak állításait cáfoló szócikk. A Youtube más intézkedéseket is ígér, amikkel a hamis hírek terjedését gátolnák, de ezekről egyelőre nem árultak el semmi biztosat.

Mélyebb a probléma

A Youtube és hasonló közösségi platformok, mint a Twitter álhírfronton komoly dilemmával néznek szembe: az oldalak eredetileg azzal a céllal indultak el, hogy biztosítsák a szólás szabadságát mindenki számára, egy semleges platform legyenek, ahol nem a tulajdonos álláspontja tükröződik, hanem bárki elmondhatja a véleményét. Azonban ennek mellékkövetkezményeként az oldalak a dezinformáció és a zaklatás melegágyává is váltak – a kérdés, hogy meg tudják-e őrizni a szólásszabadságot és a semlegességet úgy, hogy közben fellépnek az álhírterjesztők ellen? A mostani megoldások lényege, hogy az ilyen tartalmak cenzúrázása helyett csak melléjük teszik a hiteles információkat.

Mások szerint azonban ennél mélyebben kellene átalakítani a közösségi platformok működését. A Kaliforniai Egyetem kutatója, Zeynep Tufekci a New York Timesban nemrég arról írt, hogy az alapvető gondot az oldalak algoritmusai jelentik. Ezek a felhasználónak mindig újabb és újabb olyan tartalmakat mutatnak, amikkel (korábbi megtekintései, kedvelései alapján) egyet fogg érteni. Ennek logikus eredménye, hogy egyre inkább egyoldalú és szélsőséges álláspontok alakulnak ki. Amíg ezek az algoritmusok működnek, addig a wikipédiás szövegdobozok mit sem érnek – fogalmazott.