hirdetés

Új selyemút és önklónozás az e-kereskedelem jövője?

Bármennyire is globális gondolat alapozza meg az internetes kereskedelmet, a hosszú távú siker a globális és lokális szempontok és jellegzetességek egyensúlyában rejlik szakemberek szerint.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Kép:PParchív

Globális vagy lokális a netes kereskedelem - vetett fel a kérdést a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (Szek.org) őszi konferenciája. Bőgel György, a CEU professzorának előadása szerint természeténél fogva egyszerre mindkettő. Mint mondta, bár erre találódott ki az egész internetes értékesítés, és technikailag minden feltétel adott, egyelőre nincs egységes piac az interneten sem. Meglepően kevés termék és szolgáltatás lépi át az országhatárt. Véleménye szerint az e-kereskedelem természeténél fogva egyszerre globális és lokális. Elvileg ugyanis megvehetném például Márai Sándor egyik művét a kínai Amazonon is – valóban elérhető -, de mivel a vásárlási folyamatból, feltételekből egy szót sem értek és még az árak értelmezésével is gondjaim lennének, valójában nyilván nem fogok ott vásárolni.

A szakember által ismertetett adatok szerint mindössze az európai kiskereskedelmi forgalom 3,4 százaléka bonyolódik az interneten és ennek mindössze 8,8 százaléka lépi át az országhatárt. Ezek meglepően kicsi számok, főleg azt figyelembe véve, hogy ténylegesen az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának minél teljesebb elősegítése miatt találódott ki az egész webkereskedelem. Ez is mutatja, mennyire az elején járunk még ennek a folyamatnak.

Módok és lehetőségek
1. A legegyszerűbb: meglévő terméket vagy szolgáltatást az elektronikus kereskedelmen keresztül exportálni. Ha van egységes piac, ez nem nehéz. Bőgel szerint ez is változni fog, legalábbis a logisztikai modellt tekintve. Létrejön majd egy olyan modell is, amely szerint nem adott helyen legyártják, és elküldik a terméket, hanem mondjuk email csatolmányként átküldik annak digitális képét a vásárlás során, amelyet otthon, vagy a közelben (lokálisan) legyártanak nekem annak alapján 3D nyomtató segítségével. (Kérdésem: ez mennyire fog jogi gondokat okozni? Hogy lehet biztosítani, hogy tényleg csak annyi darabot gyártok, amennyiért fizettem?)
2. Ügyfél import: nem a terméket viszem, hanem az ügyfelet. Szolgáltatások esetében egyre inkább jellemző, lásd például a hazai fogászati kezelések népszerűségét külföldi vendégek körében.
3. Én, a termék: nem csak terméket vagy szolgáltatást, de akár munkaerőt is kínálhatunk hasonló módon. (pl: elance.com)
4. Klónozás: vagyis más országban való megjelenés. A más országokban való terjeszkedés ezen módja esetén az egész modellt – gyártást, értékesítést, bármit – klónozva történik az új piacokon való megjelenés. kérdés, hogy mit érdemes klónozni? Meddig érdemes otthonról szállítani és honnantól kell inkább az egész modellt klónozni és több helyen gyártani? (Pl: ChocoMe)
5. Mások klónozása: végy egy sikeres üzleti modellt és adaptáld a saját módodon. Nem kell mindenkinek feltalálnia a spanyolviaszt, számos fejlesztés, ötlet sok egymás mellett sikeresen működő klónt eredményezett.(Ld. például a közösségi vásárló oldalakat)
6. Mátrix létrehozása: Egy különböző országokban, az adott feladatnak megfelelően globálisan vagy lokálisan, online vagy offline módon működő rendszer létrehozása. (Pl. TopShop)
A hosszú távú siker valószínűleg a  globális és lokális jelleg kiegyensúlyozásában rejlik Bőgel szerint.  Példaként az etsy.com oldalt említette, ahol kézműves illetve kisszériás termékeket vásárolhat a fogyasztó a világ számos országából. Az oldal felismeri vásárlóját, az ő országának pénznemében is kiírja a termékek árát így segítve a vásárlót. Emellett úgynevezett „Lab-okat” hoz létre számos nagyvárosban, ahol az online jelenlét mellett az eladóknak/alkotóknak lehetősége van a lokális kapcsolatok erősítésére, tanulásra és fejlődésre az internet segítségével elérhető globális értékesítés mellett.

Ugyanakkor kockázata is van az e-kereskedelemnek – jelen megközelítésben nemzetgazdasági szempontból – mivel terjedése következtében sokkal kevesebb alkalmazottat lesz majd képes felszívni a kereskedelmi szektor, ahol most 17,4 millió ember dolgozik Európában, köztük sok a fiatal és a képzetlen. Fontos szempont az is, hogy az egységes elektronikus piac létrejötte a kisboltok hagyományos kultúrájának radikális megváltozását okozza. A kisvállalkozások ötöde pedig kisbolt, így őket is veszélyeztetheti az átalakulás. Ezen globális kérdések ellenére a szakember szerint a hazai kiskereskedők számára összességében mégis sokkal inkább lehetőséget, mint veszélyt jelent az eredendően kicsi magyar piac miatt.

Akik régóta szakmában vannak, és tudatosan építik a cégüket, azok egy ideje tudják, hogy a netes kereskedelem lehet az egyik és valószínűleg a legjobb alternatívája a hagyományos kereskedésnek. Sok előnye mellett azonban a tendencia azt mutatja, hogy tucatnyi cég, akik későn észlelték az idők jeleit, elözönlötték a webes piacot, és kiadták az egyetlen és biztos üzletpolitikai jelszót: az olcsóság mindenekelőtt. A webes kereskedelem minden cég számára tartogat kihívásokat, néhány tapasztalatról itt olvashat.

Milyen lehetőségeket tartogat az „új selyemút”?
Paul Lacourbe a CEU vendégprofesszorának véleménye szerint hatalmas a gazdasági jelentősége az alig néhány hónapja megnyitott „modern selyemútnak”. Bár korábban is volt út Kínából Európába, de az Oroszországon keresztül ment és nagyon lassú volt. Az idén augusztus óta működő, vasúti alapú összeköttetés új kapcsolatot termet egy eddig nem kiemelten fontos nemzetközi kereskedelmi szerepet betöltő kínai város és Németország között, ami három hónap helyett 1-2 hétre csökkenti a szállítást a 11.000 kilométeres úton. Mivel alig néhány hónapja működik valójában nem is tudjuk, milyen nagy lehetőségeket tartogat.
A legfontosabb, alapvető változás a szállítási kapacitás jelentős növekedése lehet, amely háromféle új lehetőséget tartogathat a professzor szerint.
1. Import növekedés 2. Export növekedés (rengeteg tele konténer megy naponta Amerikába és a többségük üresen megy vissza. Pedig olcsón meg lehetne tölteni. Egy kínai nő elkezdte olcsó újsággal megtölteni, ami Kínában értékesebb – azóta milliárdossá vált.) Most ugyanez lehetséges lesz Európa és Kína között is. A vagonok hozzák majd a laptopokat stb. de visszafelé egyelőre nem visznek semmit. Ez hatalmas lehetőség! 3. Kapcsolat a magyar és kínai e-kereskedelem között. Az új selyemút nem egy út, kapcsolat van mind vasúton, úton és csöveken keresztül is. Valamennyin növekszik a szállítás sebessége.
Tavasszal a Piac&Profit konferenciát szervezett a kínai-magyar üzleti kapcsolatokról kkv-k számára. Ennek tapasztalatait itt olvashatja.
hirdetés

Véleményvezér

Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha

Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha 

Folyamatosan produkálja a magyar gazdaság a meghökkentő eseményeket, miközben a kormány szerint munkájuk egyszerűen hibátlan.
Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget 

A Kuciak-gyilkosságot követő 2018-as bukása után Robert Fico nagyobb orosz barátságot és kemény EU-ellenességet hirdetett.
9 milliárd forintnál tart a sámándob

9 milliárd forintnál tart a sámándob 

A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo